Az Alaptörvény módosítása lezárhatja Sulyok Tamás elnökségét
A kormánypárt sürgősségi eljárásban tárgyalta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyetlen mondata pontot tehet a Sándor-palota és a kormány, valamint Sulyok Tamás és Magyar Péter hónapok óta tartó közjogi háborújára:
„a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”
Sulyok Tamás a május 31-i határidőig nem mondott le, ezért az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult. Mostanra azonban nem sok mozgástere maradt, hiszen alaptörvény-módosításnál nincs politikai vétója, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibára hivatkozva fordulhat. Ráadásul hét alkotmánybíró már korábban kizáratta magát a Sulyok-ügyből.
Ha az ötnapos határidőn belül nem írja alá a módosítást, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ennek megindulásától kezdve Sulyok Tamás már nem gyakorolhatná köztársasági elnöki jogköreit.
Az államfői tisztség megüresedése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit. Ez azt jelenti, hogy a módosítás hatálybalépését követő naptól Forsthoffer Ágnes írhatná alá a törvényeket, fogadhatná a nagyköveteket és nevezhetné ki a bírákat.
Képviselői jogait ebben az időszakban nem gyakorolhatná, a házelnöki teendőket pedig a parlament által kijelölt alelnök venné át. Erre a feladatra feltehetően a három tiszás alelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián vagy Rák Richárd valamelyikét jelölhetik ki.
Forsthoffer Ágnes neve nemcsak ügyvivő államfőként került szóba. A parlamenti közvetítésekben mutatott elfogulatlan ülésvezetése pártján kívül is népszerűvé tette, ezért az elmúlt hetekben komolyan felvetődött köztársaságielnök-jelölése. Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese azonban közölte, hogy most biztosan nem lesz belőle államfő. Azt is elárulta, milyen személyt keres a párt:
„Olyan jelöltje lesz a Tisza Pártnak, aki független a politikai csatározásoktól, nem vett részt az elmúlt két év kampányában, és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet, amelyet Sulyok Tamás nem tudott”
Polgár Judit, Rost Andrea és a Tisza legismertebb jelöltjei
A Melléthei-Barna Márton által felvázolt feltételeknek a találgatásokban szereplő nevek közül talán Polgár Judit felel meg a leginkább. Minden idők legeredményesebb női sakkozója távol maradt a politikai csatározásoktól, nem vett részt a kampányban, és nemzetközileg is elismert személyiség.
Polgár Judit neve lakossági kezdeményezésekben és online petíciókban is felbukkant. Az amerikai nagykövetség július 3-i függetlenségnapi fogadásán találkozott Magyar Péterrel, akit egy sakkjátszmában le is győzött. A kormányfő így kommentálta a történteket:
„A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő vereségem talán senki számára nem lehet meglepetés”
A Tiszához kötődő személyek közül gyakran emlegetik Rost Andrea nevét is. Az operaénekes ugyanakkor nem tekinthető politikai kívülállónak: a Tisza országos listáján közvetlenül Magyar Péter mögött, a második helyen szerepelt, egyéni választókerületben is mandátumot szerzett, és a kampány egyik legláthatóbb arca volt.
Rost Andrea lehetséges jelölését Schiffer András vetette fel. A volt politikus abból indult ki, hogy Rost a választás után előkelő listás helyezése ellenére sem lett kormánytag, házelnök vagy bizottsági elnök.
„Ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt”
Schiffer András találgatását tiszás körökben eddig nem cáfolták. Melléthei-Barna Márton kijelentése azonban burkolt cáfolatként is értelmezhető, hiszen Rost Andrea aktívan részt vett az elmúlt két év kampányában, így nem illik bele maradéktalanul a párt által meghatározott profilba.
Szintén felvetődött Bujdosó Andrea frakcióvezető neve.
A vezetőfejlesztési tanácsadóként és gazdasági vezetőként dolgozó politikus a Tisza fővárosi frakcióvezetőjeként vált ismertté. Pest 3-as választókerületében közel 58 százalékkal győzte le Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.
A választás után a párt egyhangúlag választotta a 141 fős, jórészt politikai újoncokból álló parlamenti frakció élére. Ezzel Magyar Péter után gyakorlatilag ő lett a Tisza parlamenti arca. Erdélyi származása és női politikusként betöltött szerepe támogatói szerint alkalmassá tehetné arra, hogy minden magyart képviseljen. Jelölése ellen szólhat viszont, hogy a párt aligha áldozná fel frissen kialakított frakcióvezetését a Sándor-palotáért.
A másik tiszás név Gajdos Lászlóé, aki politikusként is közel állhat a „nemzeti egység” kritériumához. Az élő környezetért felelős miniszter neve három évtizede összefonódott a Nyíregyházi Állatparkkal. Az intézményt 1996-tól egy elhanyagolt kultúrparkból Európa legjobbjai közé tartozó, évente több százezer látogatót fogadó állatparkká fejlesztette.
Nyíregyháza díszpolgáraként a fideszes városvezetés is sokáig büszkén hivatkozott rá. Ez azután változott meg, hogy tavaly novemberben bejelentették: a Tisza színeiben indul. Magyar Péter szerint ezt követően „Orbán Viktor kiadta a lövési engedélyt”.
Gajdos László a szabolcsi 1-es körzetben a szavazatok mintegy 65 százalékával győzött, ami pártokon átívelő népszerűségét is mutatja. Mellette szólhat, hogy a közéletben a tisztesség és a szakmaiság megtestesítőjeként jelenik meg. Ellene szól viszont, hogy mindössze két hónapja vezeti a gyakorlatilag a nulláról felépítendő minisztériumot.
Magyar Péter korábban a 444-nek úgy nyilatkozott, nem zavarná, ha akár egy kormánytag vagy a Tisza Szigetek egyik tagja lenne a következő köztársasági elnök. Szerinte attól, hogy valaki egy párt közösségéből érkezik, még lehet jó államfő. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kívülről érkezzen a jelölt, a döntést pedig nem egyedül kívánja meghozni.
Ha a felsoroltak közül egy képviselő vagy miniszter költözne a Sándor-palotába, az Alaptörvény összeférhetetlenségi szabályai miatt minden más állami és politikai tisztségéről le kellene mondania.
Iványi Gábortól a Nobel-díjasokig egyre hosszabb a névsor
Az ellenzéki és civil oldalon Iványi Gábor neve hangzik el a leggyakrabban. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze áprilisban még nem zárta ki, hogy elvállalná a tisztséget:
„Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának.”
Két héttel később már visszafogottabban nyilatkozott. A Neshama TV-nek azt mondta, nem ambicionálja a köztársasági elnöki posztot, és meggyőződése, hogy a Tisza Pártnak már megvan a saját jelöltje.
Róna Péter, a hatpárti ellenzék 2022-es közös államfőjelöltje szintén egyértelművé tette, hogy nem vállalná ismét a jelöltséget.
„Felettem már eljárt az idő. Erre most már nem lennék igazán alkalmas, hiszen a minap voltam 84 éves”
A közgazdász-jogász professzor szerint a Tisza-kormánynak politikai és erkölcsi felelőssége, hogy ne pártkatonát küldjön a Sándor-palotába. Az alkotmányozásig tartó átmeneti időszakra egy alkotmányjogilag „mélyen képzett” személyt javasolt: Baka Andrást.
Baka Andrást 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, majd a Fidesz 2011-ben, a bírói szervezet Kúriává alakításával eltávolította tisztségéből. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága később jogerősen kimondta, hogy elmozdítása jogellenes volt. Személye megfelelhet a Melléthei-Barna Márton által ismertetett követelményeknek is.
Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke a Sándor-palota előtt tartott júniusi tüntetésén rögtön öt lehetséges jelöltet nevezett meg: Pálinkás Józsefet, az MTA volt elnökét, Ángyán Józsefet, a második Orbán-kormány önként távozott államtitkárát, Kassai Lajos lovasíjászt, Tölgyessy Péter rendszerváltó politikust és Lányi András írót, filozófust.
„Ennek az országnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy párt kinevezettje, nem egy értékrend elkötelezettje, hanem felette áll mindezeknek és képes az egész nemzetet képviselni”
A közösségi médiában közvetlenül a választás után megindult a találgatás. A komoly jelöltek között két Nobel-díjas neve is felvetődött. Krasznahorkai László nemzetközi tekintélye és pártpolitikától való távolsága sokak szerint alkalmassá tehetné az államfői tisztségre. Az író azonban évtizedek óta tudatosan kerüli a napi közéletet, ideje jelentős részét külföldön tölti, és semmi nem utal arra, hogy elfogadná a felkérést.
Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus neve szintén megjelent a lehetséges jelöltek között. A tudós májusban elfogadta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felkérését a tárca mellett működő tanácsadó testületbe, de csak fizetés nélkül és azzal a feltétellel, hogy „az ismereteinek és tapasztalatának szól a felkérés, nem pedig a nevének”.
Karikó Katalinra minden politikai tábor büszke lehet, ugyanakkor a szigorúan szakmai szerepvállaláshoz való ragaszkodása azt mutatja, hogy valószínűleg nem reprezentatív közjogi méltóságban gondolkodik.
A közösségi oldalakon Márki-Zay Péter neve is rendszeresen felbukkan. A 2022-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt államfővé választása a magyar politikatörténet egyik legváratlanabb fordulata lenne. Támogatói szerint képes lenne pártok felett állni, bár ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy jelenleg egyik párt sem áll mögötte.
Ungváry Krisztián történész az Orbán-rendszer egyik legkövetkezetesebb kritikusa volt, amit sokan erénynek tartanak. Éppen emiatt ugyanakkor megosztó közéleti szereplőnek számít, így nehezen testesíthetné meg a nemzet egységét.
Hadházy Ákos neve is rendszeresen előkerül. Egy hozzászóló szerint jelölése „újabb szép huszárvágás lenne” Magyar Pétertől, mások viszont úgy vélik, a kormányfő aligha engedné ilyen pozícióba a korrupcióellenes fellépéseiről ismert képviselőt.
A javaslatok között szerepel még Török Gábor politológus, Kepes András, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Fekete-Győr András, Juhász Péter, Tölgyessy Péter és Kassai Lajos. Az internetes vicckategóriában Alekoszt, Tóth Gabit, Puzsér Róbertet és Beton Hofit is megnevezték, bár az egyik hozzászóló figyelmeztetett:
„a köztársasági elnök nem egy kabalabohóc”
Magyar Péter neve is felmerült, az új elnököt még nyáron megválaszthatják
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a most megválasztandó köztársasági elnök jó eséllyel csak ideiglenesen töltené be a tisztséget. Az Alaptörvény 17. módosítása alapján mandátuma legfeljebb az új Alkotmány hatálybalépéséig tartana.
Magyar Péter közvetlen elnökválasztást és megnövelt államfői hatásköröket szorgalmaz. Az elemző szerint egy közvetlenül, a választók által megválasztott erős köztársasági elnöki tisztség Magyar Péter számára akár a 2030-as cikluson túlra is kitolhatná a hatalomgyakorlást. Államfőként már nem vonatkozna rá az általa bevezetett szabály, amely legfeljebb nyolc évben határozza meg a miniszterelnöki tisztség betöltését.
„Eddig ugyan nem mondta, hogy vállalná ezt a szerepet, de az ellenkezőjét sem”
A felvetésnek van politikai előzménye, hiszen az Orbán-kormány időszakában is éveken át keringtek olyan találgatások, amelyek szerint a Fidesz elnöki rendszert vezetne be Orbán Viktor vezetésével.
Az új köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre. A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, ezért az ellenzék is indíthat saját jelöltet.
Az első szavazási fordulóban kétharmados támogatás kell a győzelemhez. Ha ezt egyik jelölt sem szerzi meg, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott személy közül már egyszerű szavazattöbbséggel választják meg az új államfőt.
A megválasztott köztársasági elnök az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Magyar Péter szándéka szerint az új államfőt még a nyár folyamán megválaszthatja az Országgyűlés.