Imaláncot hirdetett Seszták Miklósért a KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete. A kereszténydemokraták közös imára és összefogásra kérik támogatóikat a szeptember 30-án letartóztatott volt nemzeti fejlesztési miniszterért. A kezdeményezés különösen azért keltett figyelmet, mert a politikust a felhívásban „politikai fogolyként” említik, miközben többmilliárdos korrupciós ügyben folyik ellene büntetőeljárás.
Imalánccal álltak ki a volt miniszter mellett
„Imalánc Seszták Miklósért!” – ezzel a felhívással fordult követőihez a KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete a Facebookon.
Bejegyzésükben minden jó szándékú embert arra kérnek, hogy imával támogassa a letartóztatásban lévő politikust, és ossza tovább az üzenetet, hogy minél többen csatlakozhassanak.
A kezdeményezés középpontjában a hit, a kitartás és az összefogás áll. Figyelemre méltó azonban, hogy a vármegyei szervezet éppen annak a Seszták Miklósnak szervez imaláncot, aki maga is a helyi KDNP meghatározó tisztségviselője.
Mindez önmagában személyes és vallási szolidaritásnak tekinthető. Más kérdés, hogy a „politikai fogoly” kifejezés már egyértelmű politikai állásfoglalást jelent, nem pedig jogilag megállapított tényt.
Szeptember végén rendelték el a letartóztatását
Seszták Miklós 2014 és 2018 között Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, jelenleg pedig a KDNP országgyűlési képviselője és alelnöke.
Büntetőügye szeptember végén került új szakaszba. Az ügyészség kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet az Országgyűlés megszavazott. Ezt követően a politikust gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
2026. szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája 30 napra, október 30-áig rendelte el a letartóztatását.
A döntés indoklásában kiemelt szerepet kapott a bizonyítás védelme. A bíróság szerint biztosítani kell, hogy a később kihallgatott személyek külső befolyástól mentesen tehessenek vallomást.
Fontos különbség, hogy Seszták jelenleg gyanúsított, nem elítélt. Bűnösségét nem állapította meg jogerős bírósági ítélet.
Több mint 11 milliárd forint szerepel a korrupciós gyanúban
Az ügyészség közlése szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át közvetítőkön keresztül, a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló gazdasági szereplőktől.
További gyanúként szerepel, hogy egy építőipari cégcsoport állami megrendelésekhez kapcsolódóan a vállalkozói díjak 10 százalékát juttathatta vissza a volt miniszternek. Az ügyészség szerint ezen a szálon több mint 1 milliárd forint, sportlétesítmény-beruházásokhoz kapcsolódóan pedig további 270 millió forint jogtalan előny merült fel.
A nyomozás másik fontos része a Volánbusz korábbi járműbeszerzéseit érinti, amelyeknél a hatóságok jelentős vagyoni hátrány gyanúját vizsgálják.
Mindezek az ügyészség állításai és a büntetőeljárásban vizsgált gyanúk. Seszták Miklós tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és megalapozatlannak tartja az ellene felhozott állításokat.
Politikai üldöztetést emleget a Fidesz–KDNP
A KDNP imalánca nem az első alkalom, amikor a politikus ügyét politikai megtorlásként mutatják be.
A Fidesz hivatalos honlapján külön oldalt hoztak létre Seszták Miklósról, amelynek címe: „Seszták Miklós – politikai fogoly”.
A párt szerint az őrizetbe vétel és a letartóztatás körülményei jogsértők voltak. Seszták védője a korábban alkalmazott rejtett megfigyelés jogszerűségét is vitatja.
Ezzel szemben a hatóságok konkrét korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkoznak, a letartóztatásról pedig bíró döntött.
Éppen itt húzódik a lényeges határ: a politikai üldöztetésre vonatkozó kijelentés a Fidesz–KDNP álláspontja, nem bizonyított tény. Ugyanakkor a hatósági gyanú sem egyenlő a bűnösség megállapításával.
Az ügyben tehát két egymással szemben álló értelmezés jelenik meg. Az egyik politikai leszámolást emleget, a másik súlyos korrupciós gyanúk kivizsgálásáról szól. Hogy a büntetőeljárás végül milyen eredménnyel zárul, azt nem pártközlemények, hanem bizonyítékok és bírósági döntések határozhatják meg.
Október 30. lehet a következő fontos dátum
Seszták Miklós továbbra is országgyűlési képviselő. Letartóztatása önmagában nem szünteti meg a parlamenti mandátumát, és az ártatlanság vélelme az eljárás teljes időtartama alatt megilleti.
A bíróság szeptember 30-i döntése alapján a kényszerintézkedés jelenleg október 30-áig szól. Addig a nyomozó hatóságok folytathatják a bizonyítékok vizsgálatát, és felmerülhet a letartóztatás meghosszabbításának kérdése is.
Közben a KDNP vármegyei szervezete nem jogi, hanem lelki támogatást kér politikustársának.
A helyzetnek van némi politikai iróniája: miközben a hatóságok milliárdos korrupciós gyanúkat vizsgálnak, a párt egy része már az imalánc megszervezésénél tart.
Imádkozni természetesen bárkiért lehet, ám az ima sem a gyanúsítást nem teszi megalapozatlanná, sem az ártatlanságot nem bizonyítja. Seszták Miklós büntetőjogi felelősségéről végső soron a bíróságnak kell döntenie.
1. Legfőbb Ügyészség – „A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére” (2026. szeptember 22.). Eredeti közlemény.
Ügyészség
2. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal – „Elrendelte a bíróság Seszták Miklós letartóztatását az NVVH indítványára” (2026. szeptember 30.). Hivatalos közlemény.
MNVVH.hu
3. Fidesz – „Seszták Miklós – politikai fogoly” (2026. szeptember 30-tól elérhető tájékoztató). Pártálláspont.
Fidesz
4. KDNP – „Seszták Miklós” (dátum nélküli hivatalos életrajz). KDNP-adatlap.
KDNP
5. Híronline24 – „Imaláncot hirdetett Seszták Miklósért a KDNP vármegyei szervezete” (2026. október 10.). Beszámoló a Facebook-felhívásról.
hironline24.com
A KDNP eredeti Facebook-bejegyzésének közvetlen, ellenőrizhető URL-jét nem sikerült megtalálnom, ezért a felhívás részleteit másodlagos beszámoló támasztja alá.