Műanyag palack, lakkozott fa vagy régi bútorlap elégetése miatt is hatósági eljárás indulhat a szabálytalanul fűtők ellen a 2026-os fűtési szezonban. Magánszemélyek esetében 300 ezer forintos bírságtételt rögzít a levegővédelmi rendelet, a tényleges összeget azonban az ügy körülményei befolyásolják. Szomszédi panasz alapján is vizsgálódhatnak, de a büntetéshez meg kell állapítani a jogsértést.
Háromszázezer forint szerepel a rendeletben
Levegőtisztaság-védelmi bírságra számíthat, aki a jogszabályi előírásokat megszegve éget anyagot a tüzelőberendezésében. Ennek magánszemélyekre vonatkozó tételét a rendelet 9. mellékletének 17. pontja 300 000 forintban határozza meg.
Bírságoláskor a hatóság figyelembe veszi a mulasztás körülményeit, a szabályszegés súlyosságát, időtartamát és ismétlődését. Emiatt a mellékletben szereplő összeg nem jelent minden esetben automatikusan fizetendő büntetést, és általános felső határként sem értelmezhető.
Nem minden faanyag használható tűzifaként
Festett, lakkozott vagy ragasztott fadarabok könnyen maradhatnak egy régi bútor szétszedése után, ezek azonban nem kezelhetők ugyanúgy, mint a kezeletlen tűzifa. Bútorlap, műanyag csomagolás, PET-palack, gumiabroncs, textilhulladék és olajos rongy sem kerülhet a háztartási kályhába vagy kazánba. Égetésükkor egészségkárosító anyagok juthatnak a levegőbe, így a fűtés a környéken élőket is érintheti.
Kivételt a háztartásban keletkező papírhulladék, valamint a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő elégetésére enged a jogszabály. Ez szűk kivétel, nem általános lehetőség a háztartási szemét eltüzelésére.
Szomszédi panasz is elindíthatja a vizsgálatot
Rendszeresen jelentkező, sűrű vagy kellemetlen szagú füst miatt a környék lakói bejelentést tehetnek. Önmagában a panasz azonban még nem bizonyítja, hogy valaki tiltott hulladékkal fűt: a hatóságnak tisztáznia kell a történteket, és értékelnie kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
Fekete füstből nem következik automatikusan, hogy jogsértés történt. Ugyanígy egy otthon tárolt bútorlap puszta jelenléte sem bizonyítja annak elégetését.
Háztartási tüzelőberendezések ilyen levegővédelmi ügyeiben jellemzően az illetékes járási, Budapesten a kerületi környezetvédelmi hatóság jár el. Önkormányzathoz is érkezhet panasz, ebből viszont nem következik, hogy minden esetben a jegyző jogosult bírságot kiszabni.
Belépni csak szabályozott hatósági eljárásban lehet
Helyszíni szemlét rendelhet el az illetékes hatóság, ha az szükséges a tényállás tisztázásához. Ilyenkor az eljáró hatósági személy a törvényben meghatározott feltételekkel beléphet az érintett építménybe, tárgyakat vizsgálhat meg, felvilágosítást kérhet, illetve mintát vehet.
Pusztán a fűtési szezonra hivatkozva ugyanakkor senki nem kap korlátlan felhatalmazást magánlakások ellenőrzésére. Belépési jogosultsága az adott hatósági eljáráshoz és annak szabályaihoz kapcsolódik.
Kéményseprőhöz családi háznál időpontot kell kérni
Családi házaknál külön feladat az ellenőrzés megszervezése: a magánszemély tulajdonában álló, gazdálkodó szervezet bejegyzésével nem érintett ingatlanokhoz 2018. január 1. óta nem automatikus sormunkában érkezik a kéményseprő. Időpontot a tulajdonosnak kell egyeztetnie az ajánlott időközönként díjmentesen igénybe vehető ellenőrzésre. Társasházaknál továbbra is ütemezett sormunka működik.
Kéményellenőrzéskor elsősorban az égéstermék biztonságos elvezetését vizsgálják; ez különbözik a tiltott hulladékégetés miatt folytatott környezetvédelmi eljárástól.
Nedves tűzifa használata önmagában nem azonos a tiltott hulladékégetéssel, de fokozhatja a korom- és kátrányképződést. Megfelelően kiszárított, kezeletlen fával, illetve a berendezéshez megfelelő tüzelőanyaggal a légszennyezés és a kéménytűz kockázata is csökkenthető.
Felhasznált források