Újabb kellemetlen fordulat történt Matolcsy György ügyében: 2026. október 12-én az ügyészség elutasította a volt jegybankelnök gyanúsítás elleni panaszát, így tovább folytatódik a hivatali visszaélés gyanúja miatt indult nyomozás. Az eljárás az Erste Bankkal szembeni állítólagos jegybanki nyomásgyakorlás miatt zajlik, amelyben Matolcsy mellett további hat személyt is gyanúsítottként hallgattak ki.
Hiába támadta meg a gyanúsítást, az ügyészség nem adott neki igazat
Matolcsy Györgyöt szeptember 22-én hallgatták ki gyanúsítottként a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. Az egykori MNB-elnök nem fogadta el a vele szemben közölt gyanút, ezért védőjével együtt panaszt nyújtott be.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azonban a nyomozati iratok áttekintése után valamennyi elé terjesztett panaszt alaptalannak találta és elutasította.
Összesen hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatan kifogásolták a gyanúsítást, öten pedig a kutatások és lefoglalások miatt is panaszt tettek.
Az ügyészség szerint a rendelkezésre álló tanúvallomások, dokumentumok és egyéb bizonyítékok megfelelő alapot szolgáltattak a gyanúsításokhoz. A hatóság emellett a vitatott kutatásokat és lefoglalásokat is törvényesnek találta.
Fontos azonban, hogy nem bírósági ítélet született, hanem ügyészségi határozat. Matolcsy büntetőjogi felelősségét továbbra sem állapították meg.
Egy 2023-as találkozó áll a botrány középpontjában
Az ügy előzménye 2023 decemberére nyúlik vissza, amikor Simor András korábbi jegybankelnök elmondása szerint súlyos nyomásgyakorlás érhette az Erste Bankot.
Simor akkoriban az Erste Group Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja volt. Állítása szerint az Erste magyarországi vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik jegybanki alelnök figyelmeztette a bank vezetőjét.
Simor beszámolója alapján azt közölték vele, hogy ameddig ő a bécsi felügyelőbizottságban marad, addig az MNB bankfelügyelete „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste magyarországi leánybankjával szemben.
A korábbi jegybankelnök 2024 januárjában lemondott tisztségéről. Saját elmondása szerint azért hozta meg ezt a döntést, hogy a pénzintézetet ne érje hátrány miatta.
Az ügy 2026 áprilisában került a nyilvánosság elé, amikor Simor az ATV műsorában beszélt a történtekről. Ezt követően az MNB új vezetése vizsgálatot indított, majd feljelentést tett.
Vezetői utasítást említ a hatóság – ez lehet a nyomozás kulcskérdése
A nyomozás során megfogalmazott gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank Bankfelügyeleti Központjának egyes vezetői hivatali hatáskörükkel visszaélve gyakorolhattak nyomást az Erstére.
Különösen fontos részlet, hogy a hatóság vezetői utasításra történő cselekményt feltételez.
Ez felveti azt a kérdést, hogy pontosan ki tudhatott az állítólagos nyomásgyakorlásról, és honnan származhatott az utasítás.
A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárás során az MNB-től és az Erste Banktól is beszerzett dokumentumokat. Az ügyészség közlése alapján ezek, valamint a tanúvallomások és más nyomozati adatok elegendőnek bizonyultak a gyanúsítások fenntartásához.
Arról ugyanakkor egyelőre nincs nyilvános, jogerős bírósági megállapítás, hogy Matolcsy személyesen adott volna utasítást a feltételezett nyomásgyakorlásra.
Matolcsy mindent tagad: szerinte az egész történet hamis mese
A volt jegybankelnök korábban nyilvánosan is reagált Simor András állításaira. Szeptember 22-én közzétett videójában „hamis mesének” nevezte az Erste megfenyegetéséről szóló történetet.
Matolcsy szerint nem vett részt olyan megbeszélésen, amelyen a bank magyarországi vezetőjét megfenyegették volna. Azt is tagadta, hogy bárkinek utasítást adott volna ilyen lépésre.
Álláspontját azzal is indokolta, hogy az ő vezetése alatt a jegybank szakmai vitáit nyilvános közleményekkel, cikkekkel vagy hivatalos jogi lépésekkel rendezték.
A volt MNB-elnök szerint az is megkérdőjelezi a történet hitelességét, hogy az Erste vezetői annak idején nem tettek feljelentést.
Simor András viszont korábban éppen arról beszélt, hogy bizonyítási nehézségek miatt maradt el a feljelentés.
A két korábbi jegybanki vezető álláspontja tehát élesen eltér egymástól. Matolcsy tagadása és az ügyészség által megalapozottnak tartott gyanúsítás közötti ellentmondást a további nyomozásnak kell tisztáznia.
Mi történik most? Matolcsy továbbra is szabadlábon védekezhet
Az ügyészség döntése ellenére Matolcsy György nincs letartóztatásban. Gyanúsítotti kihallgatása után szabadon távozhatott, és a nyilvánosságra került információk szerint a másik hat érintett is szabadlábon védekezhet.
A panaszok elutasítása azonban azt jelenti, hogy a gyanúsításokat egyelőre nem helyezték hatályon kívül.
Az ügyészség közlése szerint a tényállás teljes körű tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése továbbra is a nyomozás feladata. A kutatásokkal szemben a törvény további jogorvoslati lehetőséget is biztosít.
A következő lényeges kérdés az lesz, hogy a hatóságoknak sikerül-e elegendő bizonyítékot összegyűjteniük a feltételezett hivatali visszaélés bizonyításához.
Vádemelésről egyelőre nincs szó, és Matolcsyt továbbra is megilleti az ártatlanság vélelme.
Egy dolog azonban már biztos: a volt jegybankelnök nem érte el, hogy panaszával megszüntessék a vele szembeni gyanúsítást. Az Erste-ügy folytatódik, a végső választ pedig nem a nyilvános nyilatkozatok, hanem a büntetőeljárás során feltárt bizonyítékok adhatják meg.