Több mint félmilliárd forintnyi kifizetés került nyilvánosságra
Komoly felháborodást és egyre mélyülő bizalmi válságot idézett elő a kulturális életben az Orbán János Déneshez köthető közpénzes kifizetések ügye. A botrány középpontjában az általa vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., vagyis a KMTG áll. A nyilvánosságra került adatok szerint a szervezet 422,9 millió forintért vásárolta meg Orbán János Dénes kilenc drámájának felhasználási jogait.
Az ügy azonban nem kizárólag a KMTG által kifizetett összeg miatt váltott ki komoly indulatokat. A Budapesti Operettszínház ugyanis elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjak formájában. A két tétel együttesen már több mint félmilliárd forintos nagyságrendet jelent, ami a kritikusok szerint nemcsak példátlanul magas, hanem a magyar kulturális élet jelenlegi finanszírozási helyzetében különösen nehezen indokolható.
A kifogások egyik legfontosabb eleme, hogy a kifizetések mértéke a bírálók szerint messze meghaladja a piacon megszokott összegeket. Többen arra is rámutattak, hogy az Orbán János Dénes műveihez kapcsolódó jogdíjak és felhasználási díjak még a független színházak teljes éves állami támogatásánál is magasabbak lehetnek. Mindez olyan időszakban került napvilágra, amikor a kulturális terület számos szereplője forráshiányról, csökkenő támogatásokról, elmaradó bemutatókról és egyre nehezebb működési feltételekről számol be.
A Színházi Kritikusok Céhe nyílt levélben fordult Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez, valamint Nagy Ervin kulturális államtitkárhoz. A szervezet levelében a közpénzek ilyen mértékű felhasználása miatt fejezte ki felháborodását, és azt hangsúlyozta, hogy az ügyet átlátható módon kell tisztázni. A kritikusok szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy miközben a kulturális szféra jelentős része szűkös költségvetésből próbál fennmaradni, egyetlen szerző munkáiért százmilliós nagyságrendű összegeket fizettek ki.
A történtekre Tarr Zoltán miniszter is reagált. Kijelentése szerint a szaktárca a botránnyal összefüggésben már 1,3 milliárd forintot szerzett vissza. Ez a bejelentés azonban nem csillapította a kedélyeket, és különösen nem adott választ azokra a kérdésekre, amelyek időközben a Budapesti Operettszínházon belül is megfogalmazódtak.
Harmincöt művész közös nyilatkozatban követelt válaszokat
Az Operettszínház társulatán belüli feszültség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az intézmény harmincöt ismert művésze közös nyilatkozatot tett közzé. Az aláírók között olyan népszerű és elismert színészek szerepeltek, mint Peller Anna, Peller Károly, Janza Kata, Gubik Petra és Kocsis Dénes.
A társulat tagjai azt közölték, hogy korábban nem kaptak tájékoztatást az Orbán János Dénesnek teljesített jelentős összegű kifizetésekről. A nyilvánosságra került adatok ezért nemcsak meglepetést, hanem komoly megdöbbenést is okoztak közöttük. A művészek szerint a történtek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek a színház működését, gazdálkodását, szakmai döntéseit és a társulat munkakörülményeit egyaránt érintik.
A nyilatkozat alapján az elégedetlenség nem kizárólag a mostani botrány következménye. A színészek arra is utaltak, hogy már hosszabb ideje problémásnak tartják az előadások és bemutatók számának alakulását, valamint a társulat szakmai és anyagi megbecsülését. Ezeket az aggályokat korábban több fórumon is igyekeztek jelezni, ám állításuk szerint észrevételeik nem találtak meghallgatásra.
A társulat tagjai a közelmúltban egy általuk kezdeményezett színészszektori értekezleten azt a tájékoztatást kapták a vezetéstől, hogy a kevesebb bemutató és a csökkentett előadásszám hátterében elsősorban a forráshiány áll. A most nyilvánosságra került, több tíz- és százmillió forintos kifizetések fényében azonban ezt a magyarázatot már nem tartják önmagában kielégítőnek.
A művészek azt szeretnék megtudni, hogy az említett művek, felhasználási jogok, munkadíjak és jogdíjak pontosan milyen kapcsolatban állnak az Operettszínház működésével. Arra is választ várnak, hogy ezek a kifizetések milyen hatást gyakoroltak az intézmény költségvetésére, a bemutatók számára, az előadásokra, valamint a társulat szakmai és anyagi helyzetére.
A harmincöt művész nyilatkozata azért is különösen jelentős, mert ritkán fordul elő, hogy egy nagy állami színház legismertebb tagjai ilyen széles körben és ilyen határozottan fogalmazzanak meg nyilvános kritikát saját intézményük működésével kapcsolatban. A nyilatkozat nem pusztán felháborodást fejez ki, hanem átlátható elszámolást, világos válaszokat és érdemi változásokat követel.
A társulat szerint régóta nem hallgatták meg az aggályaikat
Az Operettszínház művészei a közös nyilatkozatukban részletesen összefoglalták, miért tartják tarthatatlannak a kialakult helyzetet. A nyilatkozat szövegét változtatás nélkül közöljük:
„Az Operettszínház társulatának alábbi tagjai a következő közös nyilatkozatot teszik: Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG – amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel. A nyilvánosságra került információk a színházunk működésével összefüggésben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek álláspontunk szerint további átlátható tisztázást igényelnek. A társulat tagjaiként ezekről a juttatásokról nem volt tudomásunk. Aggályaink azonban már régóta fennállnak a színház működésével kapcsolatban: az előadás- és bemutatószámok alakulása, valamint a szakmai és anyagi megbecsültség helyzete csak néhány az évek óta megfogalmazott problémáink közül.
Ahogy azt a sajtómegjelenések is tanúsítják, a társulat tagjai a maguk eszközeivel többször igyekeztek ezeket az aggályokat jelezni különböző fórumokon, de észrevételeink nem találtak meghallgatásra. A közelmúltban, a színészek által kezdeményezett színészszektori értekezleten a vezetéstől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kevesebb bemutatót és a csökkent előadásszámot elsősorban a forráshiány indokolta. A most napvilágot látott információk alapján ezt a magyarázatot önmagában nem tartjuk kielégítőnek. Ezért tisztelettel kérjük a színház vezetését, hogy a nyilvánosság előtt megjelent információkra érdemben reagáljon, és a társulat számára is egyértelműen ismertesse: a sajtóban említett művek és kifizetések milyen összefüggésben állnak intézményünk működésével, valamint milyen hatással voltak vagy vannak a színház gazdálkodására és a művészi munkára”.
A nyilatkozatból világosan kirajzolódik, hogy a társulat tagjai nemcsak az Orbán János Déneshez kapcsolódó összegekre kíváncsiak. A színészek szerint a mostani botrány egy jóval régebb óta fennálló problémarendszert hozott felszínre. Ide tartozik a csökkenő előadásszám, a kevesebb bemutató, a szakmai döntések átláthatóságának hiánya, valamint a művészek anyagi és szakmai megbecsülésével kapcsolatos elégedetlenség.
Különösen súlyosnak tartják, hogy miközben a vezetés korábban forráshiánnyal indokolta az előadások és bemutatók számának csökkentését, közben a sajtó szerint 2023 óta több mint 90 millió forintot fizettek ki Orbán János Dénes részére. A társulat ezért arra vár választ, hogy a kifizetések milyen döntések alapján történtek, kik hagyták jóvá őket, milyen teljesítések kapcsolódtak hozzájuk, és ezek miként befolyásolták a színház mindennapi működését.
A művészek megfogalmazása visszafogott, de határozott. Nem mondanak előre ítéletet, hanem tisztázást kérnek. Ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a jelenlegi helyzetet nem tartják elfogadhatónak, és nem elégszenek meg általános magyarázatokkal. Érdemi, részletes és a társulat előtt is vállalható válaszokat várnak.
A kritikusok a független színházak helyzetével vetették össze az összegeket
Az ügy nem maradt az Operettszínház falain belül. A nyilvánosságra került kifizetések az egész magyar színházi és irodalmi életben komoly felháborodást váltottak ki. A bírálók szerint a 422,9 millió forintos jogvásárlás és az Operettszínház által 2023 óta kifizetett több mint 90 millió forint olyan mértékű összeg, amelyet sem szakmailag, sem piaci alapon nem sikerült megnyugtatóan megindokolni.
A kritikusok különösen azért tartják aránytalannak a kifizetéseket, mert azok meghaladhatják több független színház együttes vagy teljes éves állami támogatását. Számos kisebb társulat évről évre bizonytalan körülmények között működik, előadásokat kényszerül elhalasztani, alkotókat veszít el, vagy külső támogatásokból próbálja biztosítani a fennmaradását. Ehhez képest egyetlen szerző kilenc drámájának felhasználási jogaiért 422,9 millió forintot fizetni a tiltakozók szerint nehezen összeegyeztethető a közpénzek felelős és arányos felhasználásával.
A Színházi Kritikusok Céhe ezért Tarr Zoltán miniszterhez és Nagy Ervin kulturális államtitkárhoz fordult. A nyílt levélben azt hangsúlyozták, hogy a kulturális intézmények finanszírozása nem válhat átláthatatlanná, és különösen súlyos kérdéseket vet fel, ha közpénzből olyan összegeket fizetnek ki, amelyek a szakmai közvélemény szerint jelentősen eltérnek a piaci viszonyoktól.
Tarr Zoltán közlése szerint a minisztérium az ügy kapcsán már 1,3 milliárd forintot szerzett vissza. A bejelentés ugyanakkor további kérdéseket is felvetett. Nem vált egyértelművé, hogy pontosan mely kifizetésekből, milyen jogcímen és milyen eljárás keretében történt a pénzek visszaszerzése. Arra sem érkezett teljes körű válasz, hogy az Orbán János Déneshez kapcsolódó jogdíjak és felhasználási díjak mekkora része érintett ebben a folyamatban.
A botrány így már nem pusztán egy szerző díjazásáról szól. Az ügy a kulturális támogatások elosztásának egész rendszerét, a közpénzek ellenőrizhetőségét, az állami intézmények felelősségét és a döntéshozók elszámoltathatóságát is érinti. A tiltakozók szerint a kialakult helyzetben nem elegendő általánosságban beszélni a pénzek visszaszerzéséről. Pontos adatokra, szerződésekre, döntési folyamatokra és felelősökre van szükség ahhoz, hogy helyreállhasson a kulturális élet szereplőinek és a közvéleménynek a bizalma.
Az Operettszínház társulatának fellépése tovább növelte az ügy súlyát. Már nemcsak külső kritikusok és szakmai szervezetek kérik számon a kifizetéseket, hanem azok a művészek is, akik nap mint nap az intézményben dolgoznak, és közvetlenül tapasztalják a bemutatók, az előadások, a bérek és a munkakörülmények alakulását.
L. Simon László Orbán János Dénes lemondását követelte
A cikk 20:45-kor újabb fejleménnyel frissült. L. Simon László is megszólalt a botrány kapcsán, és arra kérte Orbán János Dénest, hogy mondjon le a Magyar Művészeti Akadémiában betöltött tagságáról.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője úgy fogalmazott, joggal sokkolta a teljes magyar irodalmi életet, hogy az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 422 millió forintot fizetett a szerző műveiért.
L. Simon László nemcsak a kifizetés nagyságát bírálta, hanem annak etikai körülményeit is. Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy a szerződés egyik aláírója Orbán János Dénes élettársa, későbbi felesége volt. Véleménye szerint már önmagában ez a körülmény is súlyos összeférhetetlenségi és erkölcsi kérdéseket vet fel, függetlenül attól, hogy az összeget piaci szempontból miként próbálnák megindokolni.
L. Simon László kijelentését változtatás nélkül közöljük:
"Néhány operett librettójára közel félmilliárdot felvenni egy olyan állami szervezettől, amelyben az egyik aláíró a szerző élettársa, későbbi felesége volt, még akkor is etikátlan lenne, ha az ár piacilag kikezdhetetlen lenne (...) Én egyetlenegy olyan emberrel sem beszéltem, aki OJD közpénzből finanszírozott jogdíjait piaci mértékűnek, vagy etikailag, szakmailag vállalhatónak tartotta volna"
A megszólalás azért is jelentős, mert ezúttal nem egy, a kormányzati kultúrpolitikával szemben hagyományosan kritikus szereplő fogalmazott meg súlyos bírálatot. L. Simon László egyértelműen kijelentette, hogy az általa megkérdezett szakmai szereplők közül senki sem tartotta piaci mértékűnek, illetve etikailag vagy szakmailag vállalhatónak Orbán János Dénes közpénzből finanszírozott jogdíjait.
A lemondásra történő felszólítás új szintre emelte a botrányt. Az ügy ezzel már nemcsak a KMTG gazdálkodásáról, az Operettszínház kifizetéseiről és a színházi társulat elégedetlenségéről szól, hanem Orbán János Dénes művészeti közéletben betöltött pozíciójáról is.
A történtek után továbbra is számos kérdés vár tisztázásra. Nem ismert teljes részletességgel, hogyan állapították meg a kilenc dráma felhasználási jogainak 422,9 millió forintos értékét, milyen szakmai vagy piaci számítások alapozták meg a szerződést, illetve pontosan milyen munkák és jogcímek alapján fizetett ki az Operettszínház 2023 óta több mint 90 millió forintot Orbán János Dénesnek.
Az sem világos, hogy a kormány által említett, már visszaszerzett 1,3 milliárd forint pontosan milyen tételekből tevődik össze, és milyen további lépések várhatók. A színház társulatának tagjai mindeközben nyilvános és részletes tájékoztatást várnak a vezetéstől, a szakmai szervezetek pedig a közpénzek felhasználásának teljes körű átvizsgálását sürgetik.
A botrány tehát korántsem zárult le. A százmilliós kifizetések ügye egyszerre okozott felháborodást a színházi, az irodalmi és a kulturális közéletben, miközben az Operettszínházon belül is felszínre hozta a régóta meglévő szakmai és anyagi feszültségeket. A társulat harmincöt művészének közös fellépése, a Színházi Kritikusok Céhének nyílt levele, Tarr Zoltán bejelentése és L. Simon László lemondásra felszólító nyilatkozata egyaránt azt jelzi, hogy az érintettek már nem általános magyarázatokat, hanem pontos adatokat, átlátható elszámolást és egyértelmű felelősségvállalást várnak.