Baka András köztársasági elnök nem írta alá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő nem a kötelező kamarai tagság visszaállítását kifogásolja, hanem több olyan részletszabályt, amely szerinte korlátozhatja a kamarák önállóságát, illetve problémát okozhat az egészségügyi ellátásban.
Nem kapott elnöki aláírást a módosítás
Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én fogadta el azt a módosítást, amely ismét kötelezővé tenné a szakmai kamarai tagságot az orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára. Baka András azonban nem írta alá a jogszabályt, hanem alkotmányos lehetőségével élve visszaküldte azt a parlamentnek újabb megfontolásra.
Fontos különbség, hogy ez nem jelenti a törvény végleges elutasítását. A parlamentnek ismét foglalkoznia kell a szabályozással, és újra döntenie kell róla.
A fő céllal egyetért, egy részletszabállyal viszont nem
Baka András közlése szerint támogatja az egészségügyi szakmai kamarák önkormányzatiságának helyreállítását és megerősítését. Kifogása elsősorban arra a részre vonatkozik, amely törvényi úton korlátozná a kamarai tisztségviselők megválasztásának szabadságát.
Az államfő szerint a független szakmai szervezetek autonómiáját jobban szolgálná, ha vezetőik megválasztásának szabályairól maga az érintett szervezet dönthetne saját alapszabályában vagy ügyrendjében.
Vagyis itt éppen egy érdekes jogalkotási ellentmondás rajzolódik ki: miközben a módosítás célja a szakmai önrendelkezés erősítése, az egyik vitatott rendelkezés központilag szabályozná, hogy a kamarák miként választhatják meg saját tisztségviselőiket.
Az orvosok kiesésétől is tart az államfő
Külön problémát lát Baka András a kötelező tagság visszaállításának átmeneti szabályaiban. Álláspontja szerint úgy kell kialakítani az új rendszert, hogy adminisztratív okok miatt ne veszítsék el orvosok a szakmagyakorláshoz szükséges jogosultságukat, és emiatt ne essenek ki az ellátórendszerből.
Ez a gyakorlatban azokat az orvosokat érintheti, akik jelenleg nem kamarai tagok, a módosítás hatálybalépése után azonban ismét kötelesek lennének belépni.
Baka ezért azt kérte a parlamenttől, hogy az átmeneti rendelkezéseknél fokozottabban vegyék figyelembe az ellátás biztonságát. Emellett az etikai eljárások átmeneti szabályainál is szövegezési pontosításokat javasolt.
A kamarai tagság szabályai már többször megfordultak
A kötelező orvosi kamarai tagság története politikailag sem éppen egyenes vonal. A Gyurcsány-kormány idején megszüntették, a Fidesz ellenzékből a visszaállítását követelte, majd a 2010-es kormányváltás után ismét kötelezővé tette.
2023 februárjában viszont már a Fidesz-kormány szüntette meg ismét a kötelező MOK-tagságot. A döntés azt követően született meg, hogy a Magyar Orvosi Kamara konfliktusba került a kormánnyal a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása miatt.
Így néhány évtized alatt ugyanaz a szabályozás többször is eltűnt, majd visszatért – a politikai álláspontok pedig közben látványosan változtak.
Most újra a parlament dönthet
Baka András döntése után a törvény visszakerült az Országgyűlés elé. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közölte, hogy a Sándor-palota észrevételeit érdemben mérlegelik, és előkészítik azok megtárgyalását az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának következő ülésére.
A miniszter szerint a jogalkotás természetes része a különböző szempontok ütköztetése és a szükséges módosítások elvégzése.
A következő lépés tehát a parlamenté: módosíthatja a kifogásolt rendelkezéseket, majd ismét szavazhat a törvényről. Az elnöki döntés jelenleg nem a kötelező kamarai tagság végét jelenti, hanem azt, hogy a részletszabályokat még egyszer át kell gondolni.