A Közel-Kelet történetének egyik legsúlyosabb eszkalációja zajlik ezekben az órákban: Irán és az amerikai–izraeli erők között nyílt háborús helyzet alakult ki, miközben rakéták csapódnak be milliós városokba, hadihajókat ér találat, olajmonarchiák légtere zár be, és a világ vezetői egyszerre beszélnek megtorlásról és tárgyalásról. Az események percről percre változnak – összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket.
4
Az amerikai haditengerészet egyik kulcsfontosságú repülőgép-hordozóját, a USS Abraham Lincoln-t iráni rakéta- és dróntámadás érte a Perzsa-öböl térségében. Washington egy ideig nem közölt részleteket, majd elismerte: veszteségek történtek, három katona életét vesztette, többen megsérültek.
A CENTCOM később ellentmondásos közlést adott ki, amely szerint súlyos károk nem keletkeztek, a hadihajó működőképes maradt. A bizonytalanság tovább fokozza a feszültséget, hiszen egy repülőgép-hordozó elleni sikeres csapás háborús küszöbátlépést jelent.
Az iráni megtorlás példátlan intenzitással érte az öböl menti államokat és Izraelt. A jelentések szerint:
Az Egyesült Arab Emírségek szerint több mint 150 ballisztikus rakétát és több száz drónt indított Irán, ezek túlnyomó részét megsemmisítették, de a károk így is jelentősek.
Az iráni diplomácia meglepő kettős üzenetet küldött. Szejed Ali Muszavi londoni nagykövet „baráti, testvéri kapcsolatról” beszélt a régió országaival, miközben több öböl-állam területét is rakétatalálat érte.
Közben az ománi közvetítéssel zajló telefonbeszélgetés során Abbász Aragcsi külügyminiszter jelezte: Teherán kész „komoly erőfeszítéseket tenni” a deeszkaláció érdekében.
A politikai háttér drámai: Ali Hámenei ajatollah halálhírét követően háromtagú vezetői testület vette át az irányítást, élén Maszúd Peszeskján elnökkel. Az új vezetés egyszerre ígér kemény megtorlást és tárgyalásokat.
Az amerikai elnök, Donald Trump, az Atlanticnak adott interjúban kijelentette: az Irán elleni műveletek „meghaladják a tervezettet”. Nem részletezte, ez kiterjesztett hadműveletet vagy váratlan katonai sikert jelent-e.
Washington álláspontja szerint a cél nem feltétlenül a rezsimváltás, de az izraeli vezetés már nyíltan beszél a „terrorista rezsim” megbuktatásáról.
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, bejelentette: a légierő átfogó támadást indított „Teherán szíve” ellen. A hadműveletek intenzitása a következő napokban tovább nőhet.
Izrael célja hivatalosan a katonai infrastruktúra felszámolása, de a nyilatkozatok alapján a politikai rendszer megrendítése is napirenden van.
Magyar szempontból is fontos fejlemény, hogy a térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma rövid idő alatt megduplázódott. A légterek zárva, a Qatar és az Emirates járatai nem közlekednek.
A konfliktus most két irányba fordulhat:
A legnagyobb kérdés: valódi tárgyalási szándék áll-e a háttérben, vagy csupán időnyerésről van szó egy még nagyobb csapás előtt?
A következő órák és napok dönthetik el, hogy a Közel-Kelet új korszakba lép – vagy a világ egy szélesebb háború küszöbére sodródik.
