Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, vagyis nem ül be az új Országgyűlésbe. A döntés a Fidesz–KDNP súlyos választási veresége után érkezett, és egyértelműen azt jelzi, hogy a pártban komoly átrendeződés kezdődik. Orbán szerint most nem a parlamenti padsorokban, hanem a „nemzeti oldal újjászervezésében” lesz rá szükség.
Ez a lépés politikai értelemben korszakhatár. Orbán Viktor 1990 óta megszakítás nélkül tagja volt az Országgyűlésnek, most azonban több mint három és fél évtized után nem képviselőként folytatja.
A Fidesz új parlamenti frakcióját Gulyás Gergely vezeti majd. Ez azt mutatja, hogy a párt már nem kormányzati pozícióból, hanem ellenzékből készül a következő időszakra.
Orbán korábban is utalt arra, hogy ellenzékben más típusú politikai munkára lesz szükség. A frakcióvezetés átalakítása ennek az első látványos lépése lehet: a Fidesznek most nem kormányoznia, hanem újraépítenie kell magát.
Nem Orbán Viktor az egyetlen, aki nem ül be az új parlamentbe. Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós sem veszi fel mandátumát, a KDNP-frakció vezetését pedig Rétvári Bence veszi át.
Ez már nem egyszerű személycsere, hanem egy nagyobb jobboldali átrendeződés jele. A Fidesz–KDNP 52 képviselővel kerül be az új Országgyűlésbe, miközben a Tisza Párt 141 mandátumot szerzett a 199 fős parlamentben.
Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a Fidesz tisztújító kongresszusát előrehozzák júniusra. Ha a kongresszus ismét bizalmat ad neki, folytatná a munkát a párt élén.
Ez azt jelenti, hogy nem a politikából távozik, hanem más terepen folytatja. A parlament helyett a párt hátországára, a jobboldali tábor újraszervezésére és a Fidesz következő korszakának felépítésére koncentrálhat. A választási vereség után most az a kérdés, hogy a bejelentett megújulás valódi fordulat lesz-e, vagy csak új szereposztás ugyanabban a politikai történetben.