Rendkívüli méretű ukrán dróntámadásról számoltak be az orosz hatóságok 2026. november 17-én, kedden reggel. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint mintegy 800 pilóta nélküli repülőeszköz tartott a fővárosi régió felé, miközben a légitámadások miatt átmenetileg korlátozták a moszkvai repülőterek működését. Az éjszakai támadássorozat a Krími hidat is érintette, ahol szintén leállították a közlekedést.
Szobjanyin bejelentette: 800 drón tartott Moszkva felé
Hétfő délutántól kedd reggelig folyamatosan dolgozott az orosz légvédelem Moszkva térségében. Szergej Szobjanyin polgármester a Max közösségi platformon közölte, hogy november 16-án 17 órától november 17-én reggel 7 óráig mintegy 800 drón repült a moszkvai régió irányába.
A polgármester bejegyzésében így fogalmazott:
„321 беспилотник нейтрализован на подлёте к Москве.”
Vagyis tájékoztatása szerint 321 drónt semlegesítettek Moszkva megközelítése közben.
Szobjanyin azt állította, hogy a pilóta nélküli eszközök többségét már a fővárostól távolabb megsemmisítették. Külön megemlítette az újonnan létrehozott Barsz Moszkva egységet, amely szerinte két nap alatt közel 300 drónt lőtt le.
A polgármester által közölt számadatokat független forrásból egyelőre nem sikerült teljeskörűen ellenőrizni.
Leállították a moszkvai repülőterek forgalmát
A támadásoknak közvetlen következményei voltak a légi közlekedésben is.
Az orosz légiközlekedési hatóság, a Roszaviacija biztonsági okokra hivatkozva ideiglenes korlátozásokat rendelt el a moszkvai repülőtereken.
Az intézkedések a Vnukovo, Domogyedovo, Zsukovszkij és Seremetyevo repülőtereket is érintették. Egyes időszakokban felfüggesztették a gépek fogadását és indítását, máskor csak külön engedéllyel működhetett a légiforgalom.
A korlátozások célja az volt, hogy a támadások idején ne kerüljenek veszélybe a polgári repülőgépek.
A keddi reggeli hatósági tájékoztatások szerint az éjszaka bevezetett korlátozásokat később feloldották. Ez fontos különbség: a repülőterek lezárása nem jelentett végleges leállást.
Oroszország szerint országszerte 1441 drónt semmisítettek meg
A moszkvai támadás egy jóval nagyobb, több orosz régiót érintő műveletsorozat része volt.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint november 16-án este 20 óra és november 17-én reggel 8 óra között összesen 1441 ukrán drónt fogott el vagy semmisített meg a légvédelem.
A jelentések alapján a támadások nemcsak a fővárosi térséget érintették, hanem több más orosz régiót, valamint az Azovi- és a Fekete-tenger térségét is.
Baskíriában például Ufa és Szalavat ipari létesítményeinek környékét érték dróntámadások. A helyi hatóságok szerint az üzemekben nem keletkeztek kritikus károk.
Az orosz minisztérium adatai az egyik legnagyobb, egyetlen éjszakára vonatkozó dróntámadásról szólnak a háború kezdete óta. A megadott számok azonban továbbra is az orosz fél közlésein alapulnak.
A Krími hidat is megtámadták, a közlekedést felfüggesztették
A moszkvai eseményekkel párhuzamosan újabb támadás érte az Oroszországot az általa 2014-ben annektált Krím félszigettel összekötő Krími hidat.
Szergej Akszjonov, a Krím oroszok által kinevezett vezetője bejelentette, hogy a hidat ismét támadás érte, és a közlekedést biztonsági okokból leállították.
A Reuters beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette a híd elleni támadást, amelyet az orosz infrastruktúra elleni csapásokra adott válaszként indokolt.
Az orosz nyomozóhatóság szerkezeti sérülésekről számolt be, de a károk pontos mértéke nem volt egyértelműen megállapítható. A közösségi médiában terjedő, súlyos pusztulást mutató felvételeket a Reuters sem tudta függetlenül hitelesíteni.
A Krím oroszok által kinevezett vezetője két halálos áldozatról is beszámolt a félszigetet érő támadásokkal összefüggésben.
Kijevet is támadások érték – továbbra sem csillapodnak a harcok
Miközben Moszkva környékén az orosz légvédelem drónokat próbált megsemmisíteni, Ukrajna fővárosát is újabb orosz csapások érték.
Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester szerint találatok érték a Dnyeper folyón átvezető északi és déli hidat, valamint más infrastrukturális létesítményeket.
A támadások miatt közlekedési fennakadások, illetve áram- és vízellátási zavarok alakultak ki. Ukrán hatósági tájékoztatás szerint az ország nyolc régiójában jelentettek áramkimaradásokat.
A november 17-i események így egyszerre okoztak közlekedési korlátozásokat Oroszországban és infrastrukturális károkat Ukrajnában.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora kár keletkezett a Krími hídon, és mennyi idő alatt állhat helyre teljesen a közlekedés. A moszkvai dróntámadás pontos következményeiről szintén további, függetlenül ellenőrizhető adatokra van szükség.