Harmadfokú hőségriasztás van az egész országban
Magyarország teljes területén harmadfokú hőségriasztás van érvényben július 30-tól augusztus 4-én éjfélig. A következő napokban több helyen 39–40 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet, ami már az egészséges szervezetet is rendkívüli módon megterheli. A teljes országra kiterjedő munkaszünet elrendelése lehetséges lenne, de ehhez külön kormányzati vagy parlamenti döntés szükséges. Jelenleg ilyen országos munkaszünetet nem rendeltek el, a hőségriadó tehát önmagában nem jelent automatikus szabadnapot.
A veszélyes munkavégzést le kell állítani
A munkáltató köteles megvédeni dolgozói egészségét, ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a rendkívüli hőterhelést. Ha a hőség közvetlen veszélyt jelent, át kell szervezni vagy korlátozni kell a munkát, végső esetben pedig teljesen fel kell függeszteni. A „szerintem nincs itt olyan meleg” nem munkavédelmi mérési módszer. Különösen veszélyesnek számít a 11 és 15 óra közötti időszak az útépítők, aszfaltozók, tetőfedők, futárok és mezőgazdasági dolgozók számára. Ha árnyékolással, gyakoribb pihenéssel vagy a munkaidő átszervezésével sem teremthetők biztonságos körülmények, a munkavégzést nem szabad folytatni.
Fizetett pihenő és rendszeres ivóvíz jár
Melegnek minősülő munkahelyen óránként legalább 5, legfeljebb 10 perc fizetett pihenőidőt kell biztosítani. Ez a munkaidő része, ezért nem vonható le a dolgozó ebédszünetéből, és a műszak sem hosszabbítható meg automatikusan miatta. A munkavállalóknak legalább félóránként, igény szerinti mennyiségben, körülbelül 14–16 fokos ivóvizet kell biztosítani. A „van csap a telephely másik végén” nem elegendő, ha a dolgozó munka közben nem tud rendszeresen hozzáférni. A pihenést lehetőség szerint árnyékos, a munkaterületnél hűvösebb helyen kell megoldani.
Országos korlátozásról is dönthetnek
Ha tovább emelkedik a hőmérséklet, az éjszakák sem hoznak lehűlést, és megszaporodnak a munkahelyi rosszullétek, a kormány dönthet a veszélyes kültéri munkák időszakos, akár országos korlátozásáról. Egy teljes gazdasági leállás ennél jóval szélsőségesebb intézkedés lenne. A „mindenki maradjon otthon” bejelentéshez a bérezés szabályait és a létfontosságú szolgáltatások működését is külön rendezni kellene. Addig a munkáltatók felelőssége, hogy senkit ne kötelezzenek életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető munkára.