Komoly vita bontakozott ki a magyar nyugdíjrendszer jövőjéről, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az európai átlagnál jóval kisebb arányban fordítja gazdasági teljesítményét nyugdíjakra. Az uniós statisztikák valóban jelentős különbséget mutatnak, a 2027-es költségvetési tervezet azonban egy fontos ponton árnyalja a politikus állításait. A kérdés több millió magyar nyugdíjast érinthet: vajon képesek lesznek-e az időskori jövedelmek lépést tartani a bérek emelkedésével?
Nyilvánosságra kerültek a számok: ekkora a különbség Magyarország és az EU között
Dobrev Klára szerint a magyar nyugdíjrendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország gazdasági teljesítményéből egyre kisebb arány jut az idősek ellátására. A politikus arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt a GDP több mint 11 százalékát fordították nyugdíjakra, míg 2026-ban ez az arány már 8 százalék alatt alakult.
Az európai összehasonlítás valóban figyelemre méltó.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban a GDP 12,3 százalékát, Magyarországon viszont mindössze 7,1 százalékát tették ki a nyugdíjkiadások.
Ez több mint 5 százalékpontos különbség. Vagyis gazdasági teljesítményükhöz viszonyítva az uniós országok összességében lényegesen nagyobb összeget fordítottak nyugdíjakra, mint Magyarország.
Fontos ugyanakkor, hogy ez a mutató önmagában nem árulja el, mennyit ér egy átlagos nyugdíj. Az országok eltérő korösszetétele, nyugdíjrendszere és gazdasági szerkezete szintén befolyásolja az eredményt.
Dobrev Klára szerint nem elég az egyszeri pénz: teljesen más nyugdíjemelési rendszert akar
A DK elnöke úgy véli, a nyugdíjasok helyzetén nem lehet tartósan javítani alkalmi kifizetésekkel vagy kisebb juttatásokkal.
Álláspontját egy határozott politikai kijelentéssel foglalta össze:
„rendszerváltás akkor lesz, ha többek között Orbán nyugdíjrendszerét is leváltjuk.”
Dobrev a svájci indexálás visszaállítását szorgalmazza. Ennek lényege, hogy az éves nyugdíjemelés meghatározásakor nem kizárólag az inflációt, hanem a bérek emelkedését is figyelembe vennék.
A jelenlegi, alapvetően inflációkövető rendszer elsősorban a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését célozza. Ha viszont a fizetések tartósan gyorsabban emelkednek az áraknál, a nyugdíjasok jövedelme fokozatosan lemaradhat a dolgozók keresetétől.
A DK szerint éppen ezen kellene változtatni. A párt korábban egyszeri nyugdíjemeléseket is javasolt, amelyekkel a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatását szeretné elérni.
Van azonban egy fontos fordulat: mást mutat a 2027-es költségvetés
Dobrev nyilatkozatának egyik állítása szerint 2027-ben tovább csökkenne a nyugdíjakra fordított összeg GDP-arányos mértéke.
A nyilvánosságra került, 2026. október 30-án benyújtott költségvetési javaslatról azonban más kép rajzolódik ki.
A G7 november 19-én megjelent elemzése szerint a tervezetben a nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje 7,3 százalékról 7,9 százalékra emelkedne.
A nyugellátásokra szánt összeg a tervek szerint 7199 milliárd forintról 7689 milliárd forintra nőne.
Vagyis a költségvetés jelenleg ismert számai nem támasztják alá, hogy 2027-ben tovább csökkenne ez az arány. A hosszabb távú magyar–uniós különbséget ugyanakkor ez az emelkedés sem szüntetné meg.
A számok tehát nemcsak akkor fontosak, amikor kellemetlenek a kormánynak, hanem akkor is, amikor egy politikai nyilatkozatot pontosítani kell.
Mit jelentene a svájci indexálás a nyugdíjasok pénztárcájában?
A svájci indexálás visszaállítása azt jelentené, hogy az idősek nemcsak az áremelkedéshez igazodó nyugdíjemelésben részesülnének, hanem a keresetek növekedéséből is részt kapnának.
Egy egyszerű példa jól érzékelteti a különbséget.
Ha az infláció 3 százalék, a bérek pedig 9 százalékkal emelkednek, akkor a kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés 3 százalék lenne. Egy olyan vegyes rendszerben, amely fele-fele arányban veszi figyelembe a két mutatót, az emelés 6 százalékot érne el.
Egy 200 ezer forintos nyugdíjnál ez havi 6000 forint helyett 12 000 forintos emelést jelentene.
Ez természetesen csak szemléltető számítás, nem a következő évre bejelentett emelés.
A rendszer előnye a gyorsabban növekvő bérek idején jelentkezhetne, ugyanakkor a bevezetésének költségvetési hatásait és pontos szabályait is meg kellene határozni.
Mi várhat a magyar nyugdíjasokra 2027-ben?
A jelenlegi kormány költségvetési javaslata több változással is számol.
A tervek szerint 2027 januárjától 120 ezer forintra emelkedne a nyugdíjminimum, és sávosan növelnék az ennél magasabb, de továbbra is alacsony nyugdíjakat. Megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj korábban bevezetett része is.
A kabinet nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is tervezi.
Ezek azonban más jellegű intézkedések, mint a DK által szorgalmazott svájci indexálás. Az egyik megközelítés célzott emelésekkel és külön juttatásokkal segítené az időseket, a másik az éves nyugdíjemelés számításának alapjait változtatná meg.
A valódi kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy adott évben mennyi pluszpénz érkezik a nyugdíjasokhoz. Legalább ennyire fontos, hogy az ellátások hosszabb távon hogyan viszonyulnak az árakhoz és az aktív dolgozók keresetéhez.
A 2027-es költségvetés egyelőre tervezet, a tényleges kifizetéseket pedig az elfogadott jogszabályok határozzák majd meg. A nyugdíjrendszer jövőjéről szóló vita tehát korántsem zárult le.