2026. október 23., reggeli állapot
Matolcsy György letartóztatásáról október 23-án, a reggel kilenckor kezdődő bírósági ülésen döntenek az Indexnek adott ügyészségi tájékoztatás szerint. Eközben a fia, Matolcsy Ádám hazahozatalának lehetősége is előtérbe került: Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a kiadatási egyezmény hiánya önmagában nem akadályozza meg a kiadatást az Egyesült Arab Emírségekből.
Ma bíró elé kerül a letartóztatási indítvány
Október 22-én a Központi Nyomozó Főügyészség indítványt tett a volt jegybankelnök letartóztatására – közölte az Index. Az indítványról a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója határoz a péntek reggel kilenc órára kitűzött ülésen.
Most tehát arról születhet döntés, hogy az őrizetbe vett Matolcsy György letartóztatásba kerül-e. Enyhébb kényszerintézkedés, például bűnügyi felügyelet elrendelése, illetve szabadlábra helyezés is lehetséges.
Egy 2025 februárjában kötött szerződés áll a gyanúsítás középpontjában
Matolcsy Györgyöt október 21-én hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt nyomoznak; az ügyészség hivatalos közleménye szerint a volt jegybankelnök megtagadta a vallomástételt.
Ügyészségi állítás szerint 2025. február 28-án, Matolcsy utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötöttek. Ennek célja a gyanúsítás alapján az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezés olyan körhöz kerüljön, amelyre a távozó jegybankelnök később is befolyással lehetett.
Közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő tulajdonosi ellenőrzésének megszerzéséről ír a közlemény. Ez az összeg nem azonos a már pontosan megállapított kárral: az ügyészség szerint a vagyoni hátrány pontos nagysága egyelőre nem határozható meg, de jelentősen meghaladja az 500 millió forintot.
Összesen három embert vettek őrizetbe a szerdai akcióban: Matolcsy György mellett a magántőkealap ügyletben eljáró képviselőjét és a közreműködő ügyvédet.
Matolcsy Ádámot körözik, a nemzetközi elfogatóparancsnál fontos az időrend
Matolcsy Ádám és Stofa György adatlapja is szerepel a rendőrség körözési nyilvántartásában. A hivatalos adatok szerint mindkettőjük körözését október 21-én rendelték el, gazdasági csalás miatt.
Csütörtökön ugyanakkor kiderült, hogy az országos elfogatóparancs és a nemzetközi elfogatóparancs kiadása két külön eljárási lépés. Bozó Gergő, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Telexnek elmondta: a nemzetközi elfogatóparancsot az ügyészség már indítványozta, de arról a nyomozási bírónak kell döntenie.
Az október 22-i beszámoló szerint ez a döntés akkor még nem született meg. Kibocsátás esetén a végzést az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is továbbítják, hogy a körözés megjelenhessen a megfelelő nemzetközi adatbázisokban.
Lattmann Tamás szerint egyezmény nélkül is lehetséges a kiadatás
Lattmann Tamás a 24.hu október 22-i cikkében arról beszélt, milyen lehetőségei vannak a magyar hatóságoknak Matolcsy Ádám hazahozatalára az Egyesült Arab Emírségekből.
„A kiadatásra mindig van lehetőség, az nem egyezményfüggő” – fogalmazott.
Magyarázata szerint a kétoldalú egyezmény előre rendezi az együttműködés részleteit, és ezzel egyszerűsíti az eljárást. Szerződés hiányában ezekről külön kell megállapodniuk az érintett államoknak.
Ettől azonban még nem válik automatikussá a hazahozatal. Külföldi elfogás után külön eljárásban vizsgálják a kiadatás feltételeit, köztük azt, hogy a kifogásolt cselekmény mindkét országban büntetendő-e – ismertette a Telexnek a törvényszéki szóvivő. Lattmann nyilatkozata a kiadatás jogi lehetőségét magyarázza; önmagában nem jelenti Matolcsy Ádám átadásának elrendelését.
Novemberben a parlamenti vizsgálóbizottság is meghallgatná Matolcsyt
November 5-ére továbbra is tervezik Matolcsy György meghallgatását az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottságban. Csőszi Attila bizottsági elnök az őrizetbe vétel után is jelezte, hogy számítanak a megjelenésére, amennyiben ezt a büntetőeljárás lehetővé teszi.
Ügyészségi válasz szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a jogszabályok által megengedett módokon együttműködik a bizottság törvényes feladatainak teljesítésében. Konkrét engedélyről vagy a meghallgatás végleges formájáról ugyanakkor a Telexnek adott válasz még nem szólt.
A gyanúsítás nem jelent bűnösséget; az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.
Források