2026. február 27-én új szakasz kezdődött a Budapest–Belgrád vasútvonal történetében: elindult a rendszeres teherszállítás a korszerűsített pályán. A fejlesztés az elmúlt évek egyik legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, amely Magyarországot és Szerbiát köti össze gyorsabb és modernebb vasúti kapcsolattal.
A vonal a szerb határtól, Kelebia térségéből halad észak felé, több dél-alföldi településen keresztül, majd Budapestre érkezik. A fő budapesti csomópont a Budapest-Keleti pályaudvar, de a tehervonatok jelentős része inkább logisztikai állomásokon áll meg, például a Ferencváros rendező pályaudvar környékén, ahol az árut továbbosztják Európa más részei felé.
A beruházás célja, hogy felgyorsítsa az áruszállítást a Balkán és Közép-Európa között. A vasútvonal sokak szerint fontos része lehet a Belt and Road Initiative nevű nemzetközi infrastruktúra-hálózatnak is, amely Ázsia és Európa kereskedelmét próbálja összekapcsolni. Ebben kulcsszerepe lehet a görög Pireusz kikötője kikötőjének, ahová nagy mennyiségű ázsiai áru érkezik.
A projekt támogatói szerint a vasút hosszú távon erősítheti Magyarország szerepét a régió logisztikájában, gyorsabb szállítást és új gazdasági lehetőségeket hozhat. Kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a beruházás költsége nagyon magas, és csak évek múlva derül ki, mennyire térül meg.
A most elindult teherszállítás mindenesetre azt jelzi, hogy a vonal már nemcsak épül, hanem egyre inkább része lesz a mindennapi európai áruforgalomnak. 📦🚆