Itt az újabb csontváz: súlyos állítások kerültek elő Gulyás Gergelyék ügyében
Durva honosítási ügyre bukkant a Külügyminisztérium
Elképesztő korrupciós és nemzetbiztonsági aggályokat felvető ügy került elő a Külügyminisztérium vizsgálódása nyomán. A beszámoló szerint olyan emberek is magyar állampolgársághoz juthattak az Orbán-kormányon keresztül, akik a feltételeknek nem feleltek meg, vagyis a közlés alapján olyan személyekről lehet szó,
„akik nem voltak rá jogosultak.”
Az ügy különösen érzékeny, mivel magyar állampolgárságról, magyar útlevélhez való hozzáférésről és a honosítási eljárások tisztaságáról van szó. A felvetések nem pusztán adminisztratív hibákra utalnak, hanem olyan rendszerszintű problémák lehetőségére, amelyek korrupciós és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethetnek. A közlés alapján a Külügyminisztérium olyan információkra bukkant, amelyek szerint a honosítási folyamatba külső közvetítői szereplők is bekapcsolódhattak, és az állampolgársági ügyintézéshez pénzügyi érdekek is társulhattak.
Kanadai cég és kiemelt összegek a történet középpontjában
A cikk szerint egy kanadai cég 30-60 ezer dollárért, vagyis megközelítőleg 9–18 millió forintért intézett magyar állampolgárságot olyan embereknek, akik nem feleltek meg a szükséges feltételeknek. Ez az összeg önmagában is rendkívül súlyossá teszi az ügyet, hiszen a magyar állampolgárság megszerzése nem lehetne pénzért megvásárolható szolgáltatás olyan személyek számára, akiket semmilyen valódi jogosultság nem köt Magyarországhoz.
A közlés szerint Velkey György államtitkár arról beszélt, hogy a kanadai közvetítőcég tulajdonosi köre közvetlen kapcsolatban állt a magyar kormányzattal. Ez a kijelentés azért különösen jelentős, mert nem egyszerűen egy külső vállalkozás működéséről szól, hanem arról a gyanúról, hogy a közvetítői hálózatnak kormányzati kapcsolódási pontjai is lehettek.
„A közvetítő cég tulajdonosa pedig nem volt más, mint az állami honosítási programok egyik, Gulyás Gergely minisztériuma által megbízott hivatalos felelőse, a cég társigazgatója pedig az ajánlásokat aláíró diaszpóravezető volt”
– mondta a Facebook-oldalára feltöltött videójában Velkey.
Ez az állítás közvetlenül Gulyás Gergely minisztériumát is érinti, hiszen a közlés szerint az állami honosítási programok egyik hivatalos felelőséről van szó. A történet másik fontos eleme, hogy a cég társigazgatójaként olyan diaszpóravezetőt említenek, aki az ajánlások aláírásában is szerepet játszhatott.
Semjén Zsolt neve is előkerült a honosítási ügyben
A beszámoló szerint az ügy nem áll meg Gulyás Gergely minisztériumánál, mivel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes neve is előkerült. A közlés alapján az államtitkár arról beszélt, hogy Semjén Zsolt több alkalommal is jelezte a diaszpóraszervezetek vezetői felé, hogy támogatja az efféle, államérdekből történő honosítási eljárásokat.
„Információink szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes több alkalommal jelezte a diaszpóraszervezetek vezetői felé, hogy kifejezetten támogatja az efféle, államérdekből történő honosítási eljárásokat. Az ő támogató leveleire hivatkozva vették át a kérelmeket a külképviseletek, és az ő támogatásával épült ki egy egész intézményi hálózat, hogy olyanok előtt nyíljon meg az út a magyar állampolgárság felé, akiket semmilyen valódi szál nem fűzött Magyarországhoz – ellenben rendelkeztek több tízezer kanadai dollárral ahhoz, hogy megkönnyítsék európai utazásaikat egy magyar útlevéllel”
– részletezte az államtitkár.
A kijelentés egyik legsúlyosabb része az, hogy a leírás szerint olyan személyek előtt is megnyílhatott az út a magyar állampolgárság felé, akiket semmilyen valódi szál nem fűzött Magyarországhoz. A másik kiemelt elem, hogy a közlés szerint ezek az emberek több tízezer kanadai dollárral rendelkeztek ahhoz, hogy magyar útlevélhez jussanak, amely megkönnyíthette számukra az európai utazást.
Nemzetbiztonsági és korrupciós aggályokat vet fel az ügy
A történet azért is különösen súlyos, mert a magyar állampolgárság és a magyar útlevél nemcsak nemzeti, hanem európai uniós szempontból is érzékeny dokumentum. Ha valóban olyan emberek szerezhettek magyar állampolgárságot, akik nem voltak jogosultak rá, az nem csupán belpolitikai botrány, hanem nemzetbiztonsági kockázat is lehet.
A közölt állítások alapján a rendszer úgy működhetett, hogy a kérelmeket a külképviseletek átvették, bizonyos támogató levelekre és kapcsolati hálókra hivatkozva pedig olyan eljárások indulhattak el, amelyeknél kérdésessé vált a jogosultság valódisága. A cikkben szereplő állítások szerint a honosítási folyamat egyes pontjain olyan szereplők jelenhettek meg, akik egyszerre kötődhettek a közvetítői üzlethez, a diaszpóraszervezetekhez és az állami programokhoz.
A 30-60 ezer dolláros, vagyis 9–18 millió forintos összeg azt is jelzi, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége egyesek számára komoly anyagi üzletté válhatott. Amennyiben az állítások igaznak bizonyulnak, az ügy messze túlmutathat egy-egy szabálytalan kérelmen, és egy szélesebb, intézményi felelősséget is felvető rendszer képét rajzolhatja ki.
Állampolgárság-visszavonás is következhet
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy amennyiben bebizonyosodik a csalás, haladéktalanul megindítják a jogtalanul megszerzett magyar állampolgárságok hivatalos visszavonásának folyamatát. Ez azt jelentené, hogy azoknál a személyeknél, akik valóban jogosulatlanul jutottak magyar állampolgársághoz, az állam hivatalos eljárásban vonhatná vissza a megszerzett státuszt.
A cikkben szereplő állítások alapján tehát nemcsak múltbeli visszaélésekről lehet szó, hanem jövőbeni következményekről is. Az ügyben érintett személyek állampolgárságának felülvizsgálata komoly jogi és diplomáciai folyamatokat indíthat el, különösen akkor, ha kiderül, hogy a kérelmek átvételében, támogatásában vagy előmozdításában hivatalos személyek, kormányzati kapcsolatok vagy állami programokhoz köthető szereplők is részt vehettek.
A történet legsúlyosabb állítása továbbra is az, hogy magyar állampolgárságot kaphattak olyan emberek, „akik nem voltak rá jogosultak”, miközben a közvetítésért 30-60 ezer dollárt, vagyis 9–18 millió forintot kérhettek. Ha mindez igazolást nyer, az ügy komoly politikai, jogi és nemzetbiztonsági következményekkel járhat.