Őrizetbe vették 2026. november 1-jén Marko Kričakot, a szerb bűnügyi rendőrség vezetőjét és Boško Sekulovićot, a bűnüldözési szolgálat vezetőjét egy belgrádi gyilkosság nyomozásával összefüggésben. Nenad Stefanović belgrádi főügyész tájékoztatása szerint mindkettőjüket hivatali visszaéléssel gyanúsítják, Kričak esetében pedig bántalmazás és kínzás gyanúját is vizsgálják; őrizetük legfeljebb 48 óráig tarthat az ügyészségi meghallgatásuk előtt.
Belgrádi gyilkosság vezetett a rendőri vezetőkhöz
Az eljárás hátterében Aleksandar Nešović május 12-i megölése áll. A gyilkosság Belgrád Senjak városrészében, a „27” nevű étteremben történt; az ezt követő rendőrségi akciót Kričak vezette.
A nyomozás kezdetén Veselin Milić akkori belgrádi rendőrfőnököt, egyben a rendőrség igazgatójának helyettesét is összefüggésbe hozták az üggyel. Később Milić ügyvédei tettek feljelentést a most őrizetbe vett vezetők ellen, azt állítva, hogy ügyfelük számára lényeges bizonyítékokat tartottak vissza.
Milić ellen eközben külön eljárás folyik: a BBC szerb nyelvű összefoglalója szerint bűncselekmény bejelentésének elmulasztásával és hivatalos irat meghamisításával vádolják.
Bizonyítékok kezelését kifogásolja az ügyészség
Az ügyészségi közlemény szerint Sekulović május 15-én olyan feljelentést készített, amely Milićet is érintette, miközben a rendelkezésére álló egyes vallomások és kamerafelvételek eltérő eseménysorra utaltak. A gyanú lényege, hogy tudhatta: Milić már elhagyta az éttermet, mielőtt a későbbi áldozat visszatért oda.
Kifogásolják az elektronikus bizonyítékok átadását is. Az ügyészség állítása szerint merevlemezeket, felvételeket tartalmazó CD-ket és telefonokat nem adtak át időben a katonai rendőrség szakértői vizsgálatához. A május 17-i utasítás után csak május 22-én kerültek hozzájuk az eszközök, ráadásul szabálytalanul, két papírzacskóba csomagolva.
Kričak a gyanú szerint úgy hagyta jóvá szóban a feljelentés benyújtását, hogy ismerte annak tartalmát és az ügy bizonyítékait. Ezek az ügyészség állításai, amelyeket az eljárásban kell bizonyítani.
Külön bántalmazási gyanú terheli Kričakot
A főügyész egy május 16-i esetről is beszámolt. Eszerint Kričak más, egyelőre nem azonosított rendőrökkel együtt a bűnügyi rendőrség helyiségeiben bántalmazhatta és kínozhatta az N. L. monogrammal jelölt sértettet.
Az ügyészségi közlemény ütésekről és fullasztásról, valamint dokumentált könnyű sérülésekről ír. Kričakot ezért a hivatali visszaélés mellett bántalmazással és kínzással is gyanúsítják; Sekulović esetében a közölt gyanúsítás hivatali visszaélésre vonatkozik.
Korábbi erőszakvádak után nevezték ki
Kričak neve a 2025-ös diáktüntetések idején vált széles körben ismertté. Nikolina Sinđelić egyetemista azzal vádolta meg, hogy előállításakor bántalmazta és nemi erőszakkal fenyegette. A belügyminisztérium visszautasította az állításokat, a rendőrség vezetése pedig azt közölte, hogy nem történt hatáskörtúllépés.
Ennek az évnek a végén, 2025. december 30-án Kričakot kinevezték a bűnügyi rendőrség élére. Az akkori belügyi közlemény szakmai felkészültségét, eredményeit és az alkotmányos rend védelmében végzett munkáját méltatta.
A korábbi hivatalos elismerés és a mostani gyanúsítás közötti különbség látványos. A kinevezéskor közölt dicséret azonban éppúgy nem dönti el a büntetőügyet, ahogyan az őrizetbe vétel sem jelent bűnösséget megállapító ítéletet.
Májusban kezdődött a vizsgálat, állítja a főügyész
Politikailag érzékeny pillanatban történt az akció. A BBC beszámolója szerint az október 25-i választáson győztes Studentska lista képviselői több rendőri és igazságügyi vezető távozását követelték; Kričak neve is szerepelt közöttük.
Stefanović ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az őrizetbe vételeknek nincs közük a választási folyamathoz vagy annak eredményéhez. Elmondása szerint az ügyészség már májusban megkezdte az előzetes vizsgálati lépéseket, miután akadályozták az eljáró ügyészek munkáját. Július végén ehhez az ügyhöz csatolták Milić ügyvédeinek feljelentését.
A következő közölt eljárási lépés a két rendőri vezető ügyészségi meghallgatása. A politikai időzítés értelmezése mellett így a konkrét bizonyítékok és a gyanúsítottak vallomásai kerülnek előtérbe.
Felhasznált források