Szívszorító részleteket tudott meg a Blikk Szörényi Örstől Kovács Zsuzsával kapcsolatban. A fiú ugyanis elárulta, hogy még mindig nem tudta magát túltenni anyja halálán, azóta is folyamatosan rá gondol és érzi a hiányát:
,,Édesanyám 16 esztendősen került Budapestre a szegedi színházból. Nagyon fiatalon vált az egyik legfoglalkoztatottabb szubrett-primadonnává. Édesapám a hetvenes évek elején nyaranta rengeteget turnézott, anyu pedig a szabadtéri színpadokon lépett fel, így a Balatonnál volt a bázisunk, sokat strandoltunk.
Előfordult, hogy kamaszkoromban egy párnak néztek minket, mi pedig nagyokat nevettünk a fura helyzeteken. Édesanyámmal különleges, baráti kapcsolatunk volt, amikor bulit rendeztem otthon, még segített is. Huszonéves koromra az összes barátom szerelmes volt belé. Katonaként, ha a kimenő után késtem a laktanyából, komoly büntetés járt volna. Anyu hajnali ötkor is kocsiba ült, és ha kellett, a sebességhatárt átlépve száguldott velem, hogy hatra a kaszárnyába érjek – meséli nevetve Örs, akit bár nagyon megviselt az édesanyja halála, mégis derűsen mesél az emlékekről. – Rá nem lehet szomorúan gondolni, annyira vidám és sziporkázó teremtés volt. Nem amolyan sarokban kötögetős, sóhajtozó nénike. Biztos vagyok benne, hogy odafönt ő is velem mosolyog, amikor a vicces kalandjainkra gondolok.