Magyar Péter újabb nevet jelentett be leendő kormányzati csapatából: Tanács Zoltánt kérte fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetésére. A korábbi vezetési és informatikai tanácsadó a TISZA programalkotásának egyik kulcsszereplője, aki a párt szerint a digitális állam, az innováció és a tudománypolitika megújításáért felelne.
Magyar Péter újabb taggal bővítette leendő kormányának névsorát: Tanács Zoltánt kérte fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítására. A bejelentés szerint Tanács a „Működő és Emberséges Magyarország” program összeállításáért felelős vezetőként kapna kormányzati szerepet.
Feladata az lenne, hogy Magyarország modernebb, digitálisabb és innovatívabb országgá váljon, ahol az állami működés nagyobb mértékben támaszkodik tudományos alapokra és korszerű technológiai megoldásokra.
Tanács Zoltán nem előzmények nélkül érkezett a TISZA szakpolitikai csapatába. 2025 őszén jelent meg látványosabban a párt körül, amikor a programalkotás irányítását és a kormányzásra való szakmai felkészülés vezetését bízták rá. Bemutatkozásakor arról beszélt, hogy pályája során miniszterekkel, polgármesterekkel és cégvezetőkkel is dolgozott, az elmúlt években pedig egyre inkább az informatika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia felé fordult.
Tanács közgazdász végzettségű, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés szakán diplomázott. Több mint 25 éven át vezetési és informatikai tanácsadóként dolgozott ugyanannál a nemzetközi cégnél, ahol később tulajdonos partnerként stratégiai és működésfejlesztési projekteket irányított. A vállalat árbevételét 300 millió euróra, létszámát mintegy 2000 főre teszik.
Munkája során Európában és más kontinenseken is dolgozott, ügyfelei között minisztériumok, önkormányzatok, vállalatok és egyetemek is szerepeltek. A mostani felkérés éppen ezért azt jelzi, hogy Magyar Péter nem klasszikus pártpolitikust, hanem menedzsment-, digitalizációs és szervezetfejlesztési háttérrel rendelkező szakembert állítana a technológiai tárca élére.
A tervezett minisztériumhoz tartozna a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, az innováció szabályozása és irányítása, valamint egy működőképes startup-ökoszisztéma építése is. Magyar Péter szerint Tanács feladata lenne az is, hogy az állampolgárok és a vállalkozások korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális állami szolgáltatásokat használhassanak, az állami adatvagyon pedig valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtsen.
Tanács a TISZA programjának egyik meghatározó alakja is. A párt 2026 februárjában mutatta be a „Működő és Emberséges Magyarország” című programot, amelyet saját közlése szerint másfél év alatt, több mint ezer szakértő bevonásával készítettek el. A bemutatón Tanács azt hangsúlyozta: a dokumentum nem kampányszlogenek gyűjteménye, hanem szakmai munka eredménye.
A program négy alapelvre épül: békés és rendezett, szabad és boldog, tiszta és haladó, valamint gazdag és sikeres Magyarország képére.
A személyes portréjához hozzátartozik, hogy ismerősei mélyen hívő, református, háromgyerekes családapaként jellemezték. Sajtóbeszámolók szerint 2025 márciusában mondott le felsővezetői és tulajdonosi pozíciójáról, majd nagyjából fél év szünet után csatlakozott a TISZA Párthoz.
A kormányoldali sajtó ugyanakkor kritikusabb hangnemben mutatta be Tanács múltját. Az Origo a Magyar Nemzetre hivatkozva arról írt, hogy korábbi cége 2004 és 2010 között több mint harminc közbeszerzést nyert el, összesen nagyjából egymilliárd forint értékben, és 2010 után is kapott állami megbízásokat. Ezek az állítások a politikai vita részei, ugyanakkor Tanács pályájának fontos eleme, hogy karrierje jelentős részét a közigazgatás, az állami működés és a nagy szervezetek tanácsadói világában töltötte.
Tanács Zoltán így olyan szereplőként jelenik meg a TISZA leendő kormányzati csapatában, aki egyszerre hoz vállalati tanácsadói, államszervezési és digitalizációs tapasztalatot. A kérdés az, hogy ez a háttér politikai vezetőként mire lesz elég: képes lesz-e a magyar tudományos, innovációs és digitális államigazgatási területeket nemcsak stratégiai szinten, hanem a mindennapi működésben is új pályára állítani.
A felkérés mindenesetre azt mutatja, hogy Magyar Péter a technológiai és tudománypolitikai területet nem kommunikációs mellékszerepnek, hanem a kormányzati modernizáció egyik központi eszközének szánja.