Szijjártó Péter a kínai autógyártónál folytatja
Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter szerdán jelentette be, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD-nél folytatja pályafutását. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból elemezte, mit jelenthet a volt miniszter szerepvállalása az autógyártó óriáscég vezetésében. Tarjányi szerint ostobaság azt gondolni, hogy Szijjártó konkrét ügynöklistákat vagy államtitkokat adna át Kínának. A BYD számára azért lehet rendkívül értékes, mert ismeri a nyugati döntéshozók gondolkodásmódját, kapcsolatrendszerét és belső konfliktusait. Tudja, kik állnak a döntések hátterében, mely ágazatokat akarja megvédeni a Nyugat, és pontosan hol tartanak leginkább a kínai gazdasági terjeszkedéstől.
Ismeri a Nyugat Kínával kapcsolatos haditervét
Tarjányi szerint Szijjártó tisztában lehet azzal, hogyan próbálja Washington és Európa feltartóztatni Kína technológiai és gazdasági előretörését. Ismeri azokat a területeket, amelyeken a nyugati országok csökkenteni akarják kínai függőségüket, és tudhatja azt is, milyen irányba tervezik átalakítani a nemzetközi ellátási láncokat.
„Washington azt akarja, hogy Kína ne szerezhesse meg azokat a technológiákat, amelyek katonai, informatikai vagy ipari fölényt adhatnak neki. Közben az amerikaiak próbálják átrendezni az ellátási láncokat, ellenőrizni a technológiai kijutást, és rávenni szövetségeseiket, hogy bizonyos területeken csökkentsék kínai függőségüket”
– írta a szakértő. Tarjányi azt is felvázolta, mi lehet Berlin, Párizs vagy London terve, majd úgy fogalmazott: a korábbi külügyminiszter Kína idegenvezetőjévé válhat a nyugati politikai és gazdasági rendszerben. Ez a tudás jóval értékesebb lehet egy világcég számára, mint bármilyen dokumentum vagy titkos lista.
Tizenkét év alatt felhalmozott stratégiai tudás
A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar külképviseletek és követségek tizenkét éven keresztül hatalmas mennyiségű politikai, gazdasági, katonai és biztonsági információt gyűjtöttek össze. Ezek az adatok azért kerültek a külügyminiszter elé, hogy pontosan értse az egyes országok működését, döntéshozatali rendszerét, érdekviszonyait és belső konfliktusait.
„Meg kell értenünk: a magyar külképviseletek, követségek az egész bolygón tizenkét éven keresztül nem azért gyűjtötték a politikai, gazdasági, katonai és biztonsági információkat, hogy azok szépen mutassanak a nagykövetségek irattáraiban.Azért gyűjtötték, hogy a magyar külügyminiszter ÉRTSE az adott országot”
– fejtette ki Tarjányi. Hozzátette, Szijjártó azt tudja, „hogy a Nyugat mit tud Kínáról, mit gondol Kínáról, mitől fél Kínával kapcsolatban, és hogyan akar védekezni a kínai gazdasági és technológiai terjeszkedéssel szemben”, ez pedig maga a haditerv. Vagyis nem egyszerűen személyes kapcsolatokkal rendelkezik, hanem átfogó képe lehet a Nyugat Kínával kapcsolatos stratégiájáról.
A magyar közpénzből megszerzett tudás már a BYD-t szolgálhatja
Tarjányi Péter szerint a legsúlyosabb probléma az, hogy a BYD-nél ülve ez a hatalmas ismeretanyag már nem Magyarország, hanem egy kínai világcég érdekeit szolgálhatja. Olyan tudásról van szó, amelyet magyar közpénzből, magyar diplomaták és a nemzetbiztonsági szolgálatok hosszú éveken át végzett munkájával halmoztak fel.
Szijjártó ismerheti a nyugati országok gyenge pontjait, belső vitáit, gazdasági félelmeit és Kínával szembeni védekezési terveit. Egy ekkora kínai vállalat számára mindez komoly stratégiai előnyt jelenthet az európai és amerikai terjeszkedés során. Tarjányi szerint a hazai politikai elit egy része fel sem fogja a kialakult helyzet valódi súlyát: a magyar állam szolgálatában megszerzett tapasztalat és kapcsolati tőke most egy kínai világcég döntéseit és érdekeit segítheti.