Működő távoltartást, hatékonyabb áldozatvédelmet és a női önrendelkezés tiszteletben tartását követelték a budapesti Kossuth téren 2026. október 30-án, pénteken. A „Sikítozó kékharisnyák” demonstráció résztvevői közös sikítással is tiltakoztak, miközben az isztambuli egyezmény ratifikálását és a segítségre szoruló nők, gyermekek biztonságát szolgáló intézkedéseket sürgették.
Személyes sérelmeket tettek láthatóvá a téren
Hosszú kabátot viselő női önkéntesekre ragasztották a résztvevők azokat a cetliket, amelyekre bántó, szexista mondatokat írtak. Így olyan tapasztalatok is megjelenhettek a nyilvánosság előtt, amelyekhez senkinek nem kellett a nevét vagy a teljes történetét hozzáadnia.
Közvetlen előzményként a Martini Noémit, a HVG újságíróját érintő rendőrségi levelezés szolgált. Az utcai zaklatásokról interjút kérő újságírót egy tévedésből hozzá is eljutott belső levélben „sikítozó kékharisnyának” nevezték. A rendőrség később bocsánatot kért, az ügyben belső vizsgálat indult és áthelyezések történtek.
Ebből a megbélyegző kifejezésből formálták meg a szervezők a közös kiállás jelképét. A rendezvény végén a tiltakozók együtt sikítottak fel a Parlament előtt.
Tizenkét követelés, hétköznapi élethelyzetek
Összesen 1266 nő töltötte ki azt a kérdőívet, amelynek válaszait felhasználták a követeléslista összeállításához – mondta Hajnal Edina szervező a Glamournak. A helyszíni tudósítás ezt kerekítve mintegy 1300 résztvevőként ismertette.
Biztonságos segítségkérést, igazságos rendőrségi és bírósági eljárásokat, valamint a bántalmazás tényleges következményeit várják az államtól. Gazdasági önállóságot, egyenlő munkáért egyenlő bért, méltó szülészeti ellátást és korszerű szexuális nevelést is sürgetnek.
Munka és család összeegyeztethetőségét segítő lehetőségeket, több bölcsődei és óvodai férőhelyet, igazságosabban megosztott gondoskodási feladatokat, továbbá érdemi női részvételt kérnek a döntéshozatalban. Külön pontot kapott a női egészség és a menstruációs, illetve fogamzásgátlási szegénység felszámolása.
Ezek a demonstrálók követelései, megvalósításukról a tüntetésen nem született kormányzati döntés.
Önrendelkezésről és személyes felelősségről is beszéltek
Murinai Angéla író a gyermekvállalásról szóló döntés szabadságát hangsúlyozta, és a szívhangrendelet eltörlését követelte. Álláspontja szerint az egészségügy feladata a megfelelő tájékoztatás és az emberséges ellátás; az orvosok vagy gyógyszerészek személyes meggyőződése nem akadályozhatja a segítséget kérő nőket.
Újvári Bianka gyermekjogi aktivista a menedékhelyek szerinte elégtelen kapacitását és a segítő szakemberek túlterheltségét emelte ki. Görög Zita a gyermekek és a bántalmazott szülők biztonságának hangsúlyosabb figyelembevételét sürgette a kapcsolattartási eljárásokban.
Férfi felszólalók is a változtatás szükségességéről beszéltek. Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus szerint a korábban elszenvedett bántalmazás magyarázhat viselkedési mintákat, de nem jelent felmentést a felelősség alól. Szűcs Gergely kommunikációs tréner önvizsgálatot, a nők tapasztalatainak komolyan vételét és együttműködést kért a férfiaktól.
A tüntetésen ezt a 12 követelést olvasták fel, röviden összefoglalva:
1. Biztonságot minden nőnek: hatékony áldozatvédelmet, működő távoltartást, igazságos hatósági eljárásokat és valódi következményeket a bántalmazóknak.
2. Önrendelkezést a női test felett: szabad döntést a gyermekvállalásról, hozzáférést a megfelelő tájékoztatáshoz, fogamzásgátláshoz és egészségügyi ellátáshoz.
3. Anyagi biztonságot és függetlenséget: egyenlő munkáért egyenlő bért, igazságos családtámogatást, külön figyelemmel az egyedülálló szülőkre és a beteg gyermeküket otthon ápolókra.
4. Méltó szülészeti ellátást: emberközpontú, anya- és bababarát bánásmódot minden nőnek.
5. Egyenlő esélyeket és korszerű oktatást: életkornak megfelelő szexuális nevelést, a beleegyezés és a személyes határok tiszteletének tanítását, a fiúk és férfiak bevonását a megelőzésbe.
6. Tiszteletet megalázás helyett: állami fellépést a nőket érő diszkrimináció és lekezelő bánásmód ellen, arányos következményeket a megalázó megnyilvánulásokért.
7. Összeegyeztethető munkát és családi életet: rugalmas munkalehetőségeket, segítséget a gyermekgondozás után visszatérőknek, több bölcsődei és óvodai férőhelyet.
8. Női szempontokat a döntéshozatalban: a nőket érintő jogszabályok előzetes egyenlőségi hatásvizsgálatát, független nőjogi szakértők és civil szervezetek érdemi bevonását.
9. Igazságosabban megosztott gondoskodási feladatokat: nagyobb férfi részvételt a háztartásban és a család ellátásában, valamint nagyobb állami szerepvállalást az idősgondozásban.
10. Egyenlő képviseletet a hatalomban: több nőt vezetői és döntéshozói pozíciókba a politikában, a gazdaságban, a médiában, a tudományban és a művészetben.
11. Nagyobb figyelmet a női egészségnek: a panaszok komolyan vételét, jobb betegségfelismerést és kezelést, kutatási támogatást, megfelelő szakemberképzést.
12. A menstruációs és fogamzásgátlási szegénység felszámolását: megfizethető, a rászorulóknak ingyenes eszközöket, intézményi hozzáférést, az adóterhek felülvizsgálatát és a menstruációval kapcsolatos munkavállalói szükségletek figyelembevételét.
Mit jelentene az egyezmény a segítséget kérőknek?
Magyarország 2014. március 14-én aláírta az isztambuli egyezményt, ratifikáció azonban az Európa Tanács nyilvántartásában továbbra sem szerepel. A dokumentum az erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére, az elkövetők felelősségre vonására és az intézmények összehangolt működésére épül.
Gyakorlati követelményei között szerepel az elérhető menedékhelyek biztosítása, a szakemberek képzése, a megfelelő tájékoztatás és az ingyenesen hívható, folyamatosan működő segélyvonalak fenntartása. Ezek teljesítése a bántalmazottak számára felkészültebb segítséget és könnyebben elérhető védelmet jelenthetne.
Önmagában a ratifikációtól ugyanakkor nem változna meg egyik napról a másikra az ellátórendszer. Hajnal Edina a HVG-nek is arról beszélt, hogy azt jogalkotási, áldozatsegítési és intézményi munkának kellene követnie.
Egyeztetés már volt, egyértelmű válasz még nincs
Két nappal a demonstráció előtt, október 28-án a NANE, a PATENT és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség képviselői Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkárral és munkatársaival tárgyaltak. Napirendre került a távoltartás, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények szabályozása.
A PATENT közleményét ismertető 444 szerint a minisztérium képviselői intenzív jogalkotási munkáról számoltak be, az egyezmény ratifikálásáról viszont nem foglaltak egyértelműen állást. A szervezetek üdvözölték a párbeszédet, de konkrét jogszabályi változásokat és a gyakorlatban érzékelhető eredményeket várnak.
Hajnal Edina a tüntetésen több mint 27 ezer aláíróról számolt be. A Murinai Angélával jegyzett petíció Magyar Péter miniszterelnöknek szól, és kifejezetten a kormány intézkedését kéri. A demonstráción elhangzott számonkérés is ezt foglalta össze: „Azt ígérték nekünk, hogy egy emberséges Magyarországot építenek. Emberséges ország pedig nincs a nők és a gyermekek biztonsága nélkül”.
Felhasznált források