🔴 Trump azonnal reagált Irán fenyegetésére: „Hússzoros erővel csapunk le rátok!”
Újabb veszélyes fordulatot vett a Közel-Keleten zajló konfliktus, miután Irán súlyos fenyegetést fogalmazott meg a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros kapcsán. Teherán egyértelmű üzenetet küldött: ha a támadások folytatódnak, készek teljesen blokkolni a szoros hajóforgalmát – vagyis egyetlen liter olajat sem engednének át azon az útvonalon, amelyen a globális olajellátás közel egyötöde halad keresztül.
A fenyegetésre szinte azonnal reagált az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, aki rendkívül kemény hangvételű nyilatkozatot tett. Az amerikai elnök kijelentette: ha Irán megpróbálja megállítani az olaj áramlását a Hormuzi-szoroson, az Egyesült Államok húszszoros erővel fog válaszcsapást mérni, mint amilyet eddig alkalmazott.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége óriási: a Perzsa-öbölből érkező olaj jelentős része ezen az útvonalon jut el a világpiacra. Az elmúlt napokban azonban a térségben kialakult katonai feszültség gyakorlatilag megbénította a hajóforgalmat.
Tartályhajók tucatjai vesztegelnek a kikötőkben vagy a nyílt tengeren, miközben az olajtermelő országok egy része már kénytelen volt visszafogni a kitermelést, mert a tárolókapacitások gyorsan megteltek.
A bizonytalanság azonnal megjelent az olajpiacokon is: a Brent nyersolaj ára hétfőn 29 százalékot ugrott, ami 2022 óta nem látott emelkedés. Kedden ugyanakkor több mint 10 százalékkal visszaesett az ár, miután Trump gyors lezárást jósolt a konfliktusnak.
A feszültséget tovább növelte, hogy Iránban hétfőn Mojtaba Hámeneit nevezték ki legfelsőbb vezetőnek, amit sok elemző az ország keményebb ellenállási politikájának jeleként értékelt.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a PBS televíziónak adott interjújában kijelentette: Teherán jelenleg nem kíván újabb tárgyalásokat folytatni Washingtonnal, mert az Egyesült Államok három tárgyalási forduló után is katonai támadás mellett döntött.
A konfliktus már eddig is súlyos következményekkel járt. Irán ENSZ-nagykövete szerint az amerikai és izraeli légicsapások következtében legalább 1332 civil vesztette életét, és több ezren megsérültek. Kedden Teherán fölött sűrű fekete füst gomolygott, miután egy olajfinomítót találat ért.
Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett: a keletkezett tűz súlyos levegő-, víz- és élelmiszerszennyezést okozhat, ami további humanitárius kockázatokat jelent.
Donald Trump közben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is egyeztetett a kialakult helyzetről. Az amerikai elnök bejelentette, hogy egyes országokkal szemben feloldhatják az olajjal kapcsolatos szankciók egy részét, hogy enyhítsék az ellátási hiányt.
Szakértők szerint ez akár az orosz olajexporttal kapcsolatos korlátozások lazítását is jelentheti, ami újabb geopolitikai vitákat válthat ki, különösen az ukrajnai háború miatt Moszkvára nehezedő nyomás fényében.
Felmerült az is, hogy az Egyesült Államok felszabadítja stratégiai olajtartalékainak egy részét, illetve átmenetileg korlátozza saját exportját a belső ellátás stabilizálása érdekében.
A háború közben újabb veszélyes pillanathoz érkezett: Törökország bejelentette, hogy a NATO légvédelmi rendszere lelőtt egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely behatolt a török légtérbe. Ez már a második ilyen incidens a konfliktus során.
Izrael eközben folytatta hadműveleteit, újabb csapásokat mérve Irán központi területeire, valamint Bejrútra is, ahol az Irán által támogatott Hezbollah ellen indított támadásokat.
A konfliktus az Egyesült Államok belpolitikájára is hatással van. Egy friss Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 67 százaléka arra számít, hogy a háború miatt emelkedni fognak az üzemanyagárak, miközben mindössze 29 százalék támogatja a katonai konfliktust.
Mindez különösen érzékeny időszakban történik, hiszen az Egyesült Államokban közelednek a félidős választások, ahol az energiaárak és a gazdasági helyzet kulcskérdéssé válhatnak.
A világ most feszült figyelemmel követi a fejleményeket, mert ha a Hormuzi-szoros valóban lezárulna, az nemcsak regionális konfliktus lenne, hanem globális gazdasági sokk is, amely az olajárakon keresztül szinte minden országot érintene.