Megfenyegette Washington az EU-t: Trump azonnal elzárhatja a gázcsapot, ha Brüsszel nem enged
Komoly figyelmeztetés érkezett Washingtonból Brüsszel felé, miután az Egyesült Államok EU-hoz akkreditált nagykövete egyértelművé tette: ha az Európai Unió megpróbál változtatni a már kialkudott feltételeken, az az energetikai együttműködést is veszélybe sodorhatja. A helyzet azért is különösen feszült, mert a globális energiapiac már most is komoly nyomás alatt áll, így egy újabb konfliktus súlyos következményekkel járhat Európa számára.
Washington kemény üzenetet küldött
Andrew Puzder, az Egyesült Államok EU-hoz akkreditált nagykövete a Financial Timesnak adott interjúban világosan jelezte, hogy az amerikai fél nem nézné jó szemmel, ha Brüsszel módosítani próbálná a turnberry-i megállapodás feltételeit. A diplomata szerint ha az egyezményt nem hajtják végre az eredeti formájában, akkor minden visszakerülhet a kiindulópontra, és az új feltételek már jóval kedvezőtlenebbek lehetnek az unió számára.
„Ha a turnberry-i megállapodást nem hajtják végre, visszakerülünk a kiindulópontra. A feltételek biztosan nem lesznek ennyire kedvezőek, és vannak más vevők is a piacon” – mondta a nagykövet.
A megállapodás alapján az Európai Unió azt vállalta, hogy 2028-ig összesen 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat, köztük LNG-t, kőolajat, valamint polgári nukleáris technológiát. Ez hatalmas volumenű üzlet, amelynek jövője most komoly politikai viták kereszttüzébe került.
Feszült helyzet a világ energiapiacán
A washingtoni figyelmeztetés ráadásul rendkívül érzékeny időszakban érkezett. Katar, amely a világ LNG-termelésének jelentős részét adja, kénytelen volt felfüggeszteni exportját, miután Irán blokád alá vonta a Hormuzi-szorost. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a katari Rász Laffán LNG-komplexumot ért csapások újabb bizonytalanságot okoztak a globális kínálatban.
Bár az Európába irányuló szállítmányokat közvetlenül kevésbé érinti a válság, több tagállam ellátása így is érzékenyen függött a közel-keleti országtól. Olaszország esetében például az LNG-import akár egyharmada is Katarból származott. Éppen ezért az amerikai energiaszállítások kérdése most nem csupán gazdasági, hanem stratégiai jelentőségűvé is vált az unió számára.
A bizonytalanságot fokozza, hogy az egyezmény ratifikációját már eddig is több tényező lassította, köztük Donald Trump korábbi, Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései. A turnberry-i egyezmény részeként az uniós exportra 15 százalékos amerikai vámot vetettek ki, miközben az EU vállalta, hogy eltörli saját vámjait bizonyos amerikai iparcikkek és mezőgazdasági termékek esetében. Az ügyet tovább bonyolította, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Trump eredeti vámintézkedéseit.
Újabb vita robbanhat ki Brüsszel és Washington között
Trump erre válaszul egy másik jogszabály alapján új, július 24-ig érvényes általános vámtarifát vezetett be, amely átlagosan 15,8 százalékos pluszterhet ró az európai vállalatokra. Ez már önmagában is komoly feszültséget okoz, de az Európai Parlament további biztosítékokat is beépítene a készülő jogszabálytervezetbe.
A képviselők szerint fel kellene függeszteni a megállapodást, ha Trump újabb vámokat vezetne be, vagy ha nem állítaná vissza azokat a vámmentességeket, amelyeket eredetileg Skóciában alakudtak ki, és amelyek egyebek mellett a gyémántra és a parafára is vonatkoztak. A végleges szöveg azonban még az uniós tagállamok elé kerül, és a várakozások szerint több ország ellenezni fogja ezeket a plusz feltételeket.
Puzder emellett az EU metánkibocsátási jelentési kötelezettségét is bírálta, amely január 1-jétől lép életbe az unióba exportáló cégek számára. A nagykövet szerint az amerikai termelők többsége egyszerűen nem tud megfelelni ezeknek az előírásoknak. Az Európai Bizottság korábban azt ígérte, hogy a szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni az importot, de a vita ezzel még korántsem zárult le.
Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos is figyelmeztette a képviselőket, és hangsúlyozta: „egy megállapodás az megállapodás, ezért az EU-nak tartania kell magát a turnberry-i közös nyilatkozatban foglaltakhoz.” A következő napokban így könnyen eldőlhet, hogy sikerül-e elsimítani a nézeteltéréseket, vagy újabb, súlyos gazdasági és energetikai konfliktus robban ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között.