Szívszorító családi tragédia rajzolódik ki az ukrajnai háború árnyékában: egy 39 éves, magyar nemzetiségű férfi, Komóci György a fronton vesztette életét, miután – családja állítása szerint – akarata ellenére sorozták be, majd rövid időn belül a legkeményebb harcok közé vezényelték.
A férfit csaknem másfél éven át eltűntként tartották nyilván, miközben a valóságban már 2025. május 6-án elesett a kelet-ukrajnai Donyeck megyei Kramatorszk térségében. Hivatalos értesítés sokáig nem érkezett, a család bizonytalanságban élt, reménykedve abban, hogy talán még él, talán hadifogságba esett, talán egyszer hazatér.
A hozzátartozók szerint György soha nem akart katona lenni. Irtózott a fegyverektől, és nem akart részt venni a háborúban. Édesanyját ápolta a kárpátaljai Gáton, miután korábban elveszítették édesapjukat is. Úgy érezte, kötelessége a család mellett maradni.
A sors azonban másképp alakult. A beszámolók szerint a férfit elvitték, és rövid időn belül a frontvonalon találta magát. A család hónapokon keresztül csak annyit tudott, hogy eltűnt.
Testvére – aki Magyarországon él – megtörten nyilatkozott a tragédiáról. Elmondása szerint az édesanyjuk nem tudta feldolgozni a hírt, és egy hónappal fia halálának közlése után ő maga is elhunyt.
„Gyuri volt a legfőbb támasza és a mindene. Amikor megtudta, hogy mi történt, teljesen összeomlott” – idézte fel.
FOTÓ:OLVASÓI
A temetést február első hetében tartották meg Gáton, katonai tiszteletadás mellett. A testvér azonban nem mert hazautazni.
Elmondása szerint attól tartott, hogy bár a hősi halott hozzátartozójaként elvileg védelmet élvezett volna, nem volt biztos benne, hogy a búcsúztatás után visszaengedik Magyarországra. Így rokonai képviselték őt a szertartáson, ők helyezték el a virágokat a síron, és ők vették át a hadseregtől György személyes tárgyait.
Az ukrajnai háború kezdete óta a hivatalos adatok szerint mintegy 80 magyar nemzetiségű férfi vesztette életét a fronton. Közülük sokan nem önként vállalták a katonai szolgálatot, hanem a sorozás következtében kerültek a harctérre.
A tragédiák sorozata nemcsak családokat, hanem egész közösségeket rendít meg Kárpátalján és Magyarországon egyaránt. A háború olyan embereket sodor el, akik nem politikai döntéshozók, nem hadvezérek, hanem hétköznapi emberek: fiúk, testvérek, apák.
Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar állam minden lehetséges támogatást megad az érintett családoknak ebben a nehéz időszakban, és folyamatosan figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar közösség helyzetét.
A számok mögött azonban mindig emberi sorsok állnak – megtört életek, félbemaradt történetek, és olyan családok, amelyek számára a háború nem távoli híradás, hanem személyes veszteség. 🕯️