Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bankot érintő vizsgálat
Újabb jelentős fordulóponthoz érkezett a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügy, amelyben a hatóságok egy rendkívül nagy értékű, mintegy 500 milliárd forintos vagyonvesztés miatt indított büntetőeljárásban folytatnak vizsgálatot. Az eddig ismert információk alapján a nyomozás már nem pusztán iratok áttekintéséről, háttérben zajló adatgyűjtésről és pénzügyi folyamatok elemzéséről szól, hanem olyan összehangolt hatósági fellépésekről is, amelyek több helyszínt és számos jogi személyt érintettek.
A héten ugyanis a nyomozók összesen 17 jogi személynél tartottak akciókat, amelyek során nagy mennyiségű dokumentumot, iratanyagot, elektronikus adathordozót és digitális adatot foglaltak le. A hatóságok közlése szerint a lefoglalt elektronikus adatok mennyisége meghaladja a 10 terabájtot, ami önmagában is azt mutatja, hogy a következő időszakban rendkívül nagy mennyiségű anyag feldolgozása vár a nyomozásban részt vevő szakemberekre.
Az eljárás hátterében az Állami Számvevőszék feljelentése áll. A vizsgálat több, a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető ügyre is kiterjed, és a jelenlegi tájékoztatás alapján a hatóságok kiemelt jelentőségű ügyként kezelik a folyamatban lévő nyomozást. A mostani lépések alapján egyértelmű, hogy az MNB-ügy új szakaszba lépett, hiszen a korábbi adatgyűjtés és elemzés után már konkrét, több helyszínen végrehajtott eljárási cselekmények is történtek.
A nyomozás súlyát jól mutatja, hogy nemcsak iratokat és dokumentumokat vizsgálnak, hanem teljes szerverek, adattároló eszközök és jelentős mennyiségű elektronikus adat is hatósági zár alá került. Az ilyen jellegű lefoglalások feldolgozása hosszú és összetett munkát jelenthet, hiszen a több terabájtnyi digitális állomány átvizsgálása, rendszerezése és értékelése komoly szakmai feladatot ró a nyomozókra.
Tájékoztatót tartottak a nyomozás jelenlegi állásáról
Az MNB-ügy egy hónapja került ügyészségi hatáskörbe, miközben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája már 2025. február 10-én nyomozást indított az Állami Számvevőszék feljelentése alapján. A háttérben zajló eljárás részleteiről pénteken tartottak háttérbeszélgetést, amelyen a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség képviselői ismertették a nyomozás jelenlegi állását.
A tájékoztatón a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját Jeney Áron rendőr dandártábornok, az NNI igazgatója, valamint Kiss István Zoltán rendőr alezredes, a Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője képviselte. Az ügyészség részéről Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, valamint Vokó Annamária megbízott osztályvezető ügyész vett részt a tájékoztatón.
Vokó Annamária vezeti azt a külön nyomozócsoportot, amelyet kifejezetten a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügy kivizsgálására hoztak létre. A külön nyomozócsoport létrehozása is azt jelzi, hogy a hatóságok nagy terjedelmű és összetett ügyként kezelik a vizsgálatot. A most ismertetett részletek alapján az eljárás több szálon fut, és a nyomozás során nemcsak pénzügyi dokumentumokat, hanem szervezeti működésre, gazdasági döntésekre, vagyoni mozgásokra és esetleges felelősségi kérdésekre vonatkozó anyagokat is vizsgálhatnak.
A háttérbeszélgetést Gál Kristóf, a rendőrség szóvivője nyitotta meg azzal, hogy „Amíg el nem fogynak a kérdések, itt vagyunk, és válaszolunk rájuk”. A tájékoztatás folytatásából kiderült, hogy a hatóságok kiemelt jelentőségű ügyként kezelik az MNB körül zajló nyomozást, és a nyilvánosság számára is igyekeztek bemutatni, hol tart jelenleg az eljárás.
A tájékoztatón elhangzottak szerint a nyomozás jelenlegi szakasza már jelentős hatósági aktivitással jár. Az elmúlt napokban végrehajtott cselekmények nem elszigetelt intézkedések voltak, hanem összehangolt akciók, amelyekben a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai közösen vettek részt.
Két külön eljárásban vizsgálódnak a hatóságok
Jeney Áron rendőr dandártábornok ismertetése szerint jelenleg két eljárás áll a vizsgálat középpontjában. Az egyik hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik, és ebbe a körbe tartoznak többek között az MNB ingatlanügyei, valamint a jegybanki székház felújításával kapcsolatos vizsgálatok is. A másik eljárás pénzmosás gyanúja miatt zajlik. Mindkét nyomozás alapját az Állami Számvevőszék korábbi jelentései adták.
A hűtlen kezelés gyanúja miatt indított eljárásban a hatóságok azokat az ügyeket vizsgálják, amelyek az MNB-hez köthető ingatlanokkal, beruházásokkal és a jegybanki székház felújításával kapcsolatosak. A tájékoztatás szerint ezek az ügyek a nyomozás egyik fő irányát jelentik, és a hatóságok azt vizsgálják, hogy a döntések és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági folyamatok megfeleltek-e a jogszabályi és pénzügyi követelményeknek.
A másik eljárás pénzmosás gyanúja miatt zajlik. Ebben az ügyben egy zártkörűen működő részvénytársaság került a hatóságok fókuszába. A tájékoztatás alapján a pénzmosási ügyben eddig összesen 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat. A lefoglalás magánszemélyt is érintett, vagyis az eljárás nem kizárólag szervezetekre, hanem természetes személyekre is kiterjedhet.
A 91,8 milliárd forintos készpénz- és értékpapír-lefoglalás különösen jelentős adat az ügyben, hiszen ekkora összeg már önmagában is azt mutatja, hogy a pénzmozgások és a vagyoni elemek vizsgálata kiemelt szerepet kap a nyomozásban. A hatóságok ugyanakkor egyelőre nem közöltek minden részletet arról, hogy pontosan milyen vagyonelemeket érintett a lefoglalás, és arról sem adtak teljes körű tájékoztatást, hogy a pénzmosási ügyben milyen további eljárási lépések várhatók.
A két külön ügy párhuzamos vizsgálata azt jelzi, hogy az MNB körül zajló eljárás több irányból próbálja feltárni a történteket. Az egyik szál a hűtlen kezelés gyanújához, az ingatlanügyekhez és a székházfelújításhoz kapcsolódik, a másik pedig pénzmosás gyanúja miatt zajlik, jelentős értékű lefoglalt vagyonnal a háttérben.
Szerdán és csütörtökön 17 jogi személynél tartottak akciókat
Fürcht Pál főügyész arról beszélt, hogy az MNB-ügy kivizsgálására létrehozott ügyészségi nyomozócsoport vezetője, Vokó Annamária osztályvezető ügyész az elmúlt két napban jelentős nyomozati cselekményeket irányított. Vokó Annamária tájékoztatása szerint szerdán és csütörtökön összesen 17 jogi személlyel szemben hajtottak végre lefoglalásokat és egyéb eljárási cselekményeket.
Az akciók az esti órákban fejeződtek be, és azokban a Központi Nyomozó Főügyészség, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai közösen vettek részt. A hatóságok valamennyi helyszínen jelentős mennyiségű iratot, dokumentumot és elektronikus adathordozót foglaltak le. Az ügyész tájékoztatása szerint több esetben teljes szerverek kerültek hatósági zár alá, máshol adattároló eszközöket foglaltak le.
A lefoglalt elektronikus adatok mennyisége meghaladja a 10 terabájtot, ami rendkívül nagy digitális anyagot jelent. A következő időszakban ezeknek az adatoknak az átvizsgálása, rendszerezése és értékelése vár a nyomozókra. A több terabájtnyi adat feldolgozása nemcsak technikai, hanem szakmai szempontból is összetett feladat, hiszen a nyomozóknak meg kell állapítaniuk, hogy a lefoglalt állományok közül melyek bírnak bizonyító erővel az eljárásban.
A 17 jogi személynél végrehajtott intézkedések arra utalnak, hogy a hatóságok széles körben vizsgálják az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat és adatokat. A lefoglalások nemcsak papíralapú iratokat érintettek, hanem elektronikus adathordozókat, szervereket és egyéb digitális eszközöket is. Ez azt jelenti, hogy a nyomozásban a hagyományos iratanyag mellett az elektronikus kommunikáció, a digitális nyilvántartások és az informatikai rendszerekből származó adatok is fontos szerepet kaphatnak.
Az ügy jelenlegi szakasza tehát már jóval túlmutat az elsődleges iratbekéréseken. A hatóságok több helyszínen, összehangolt módon léptek fel, és jelentős mennyiségű bizonyítási anyagot gyűjtöttek be. A lefoglalt iratok és adatok feldolgozása várhatóan hosszabb folyamat lesz, hiszen a 10 terabájtot meghaladó elektronikus adatmennyiség átvizsgálása időigényes és részletes szakmai munkát igényel.
A hatóságok egyelőre nem nevezték meg az érintett szervezeteket
A tájékoztatón felmerült az a kérdés is, hogy pontosan mely jogi személyeket érintették a szerdai és csütörtöki intézkedések. Erre azonban az ügyészség nem adott választ. Indoklásuk szerint a nyomozás érdekei miatt erről jelenleg nem közölhetnek részleteket. A hatóságok tehát egyelőre nem hozták nyilvánosságra azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyeknél az eljárási cselekményeket végrehajtották.
Emellett azt is hangsúlyozták, hogy az érintett szervezetek között olyanok is lehetnek, amelyeknél az eljárási cselekmény végrehajtása önmagában nem jelenti azt, hogy az adott szervezet az ügy szereplője lenne. Ez fontos körülmény, hiszen egy lefoglalás vagy adatbekérés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott jogi személy gyanúsítottként vagy közvetlen érintettként szerepel az eljárásban. A hatóságok jelenlegi közlése alapján a nyomozás érdekei miatt a részletek egyelőre nem nyilvánosak.
Az eddig ismertetett adatok alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy az MNB-ügy nyomozása újabb komoly szakaszba lépett. A 17 jogi személynél végrehajtott akciók, a több helyszínt érintő lefoglalások, a 10 terabájtot meghaladó elektronikus adatmennyiség és a korábban említett 91,8 milliárd forint értékű készpénz- és értékpapír-lefoglalás mind azt mutatja, hogy a hatóságok kiterjedt vizsgálatot folytatnak.
A nyomozásban még számos részlet tisztázása várható. A lefoglalt iratok, szerverek, adathordozók és egyéb digitális állományok feldolgozása után derülhet ki, hogy a hatóságok milyen további következtetésekre jutnak, és szükség lesz-e újabb eljárási cselekményekre. Az MNB-ügy ezzel a mostani hatósági fellépéssel látványosan új fázisba került, hiszen a vizsgálat már nemcsak pénzügyi és számvevőszéki megállapításokra épül, hanem konkrét lefoglalásokra és jelentős mennyiségű bizonyítási anyag begyűjtésére is.
A jelenlegi információk szerint a hatóságok továbbra is két fő irányban vizsgálódnak: az egyik eljárás hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik, a másik pedig pénzmosás gyanúja miatt zajlik. A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék korábbi jelentései adták, a nyomozásban pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája és a Központi Nyomozó Főügyészség is részt vesz.
Az ügy súlyát nemcsak a feltételezett vagyonvesztés nagysága, vagyis a mintegy 500 milliárd forintos összeg mutatja, hanem az is, hogy a pénzmosási szálon már 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat. Ehhez társul a mostani, 17 jogi személynél végrehajtott akciósorozat, valamint a 10 terabájtot meghaladó elektronikus adat lefoglalása. Mindez azt jelzi, hogy a nyomozás következő szakaszában a begyűjtött bizonyítékok feldolgozása és értékelése lehet a legfontosabb feladat.