Öt civil szervezet került Molnár Áron új videójának középpontjába
Molnár Áron újabb videóban foglalkozott a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai körül kialakult botránnyal. Az aktivista ezúttal öt olyan civil szervezetet mutatott be, amelyek állítása szerint kapcsolatba hozhatók a monori fideszes önkormányzati képviselő-testület több tagjával. A videóban említett szervezetek a Civilek a Családokért Egyesület, a Strázsa Közösségfejlesztésért Egyesület, a Strázsahegy Turisztikáért Alapítvány, az Életfa Közösség és Településépítő Egyesület, valamint a Közösségi Élet az Ezer Pince Városában Alapítvány.
Az újabb videó előzménye, hogy Hankó Balázs korábbi miniszter határozottan visszautasította a vele szemben megfogalmazott vádakat. Hankó Balázs közölte, hogy jogi észrevételt nyújtott be a főügyészséghez. Molnár Áron ezt követően jelentette be, hogy újabb, állítása szerint terhelő bizonyítékokat hoz nyilvánosságra a 17 milliárd forintos kulturális kerettel kapcsolatban.
Molnár Áron szerint a kultúrára szánt pénzeket nem kizárólag kulturális célokra használták fel, hanem egyes támogatások politikai rendezvényekhez és kampánytevékenységekhez is kapcsolódhattak. Az aktivista azt állítja, hogy a 17 milliárd forintos keret egy részét titokban kampánycélokra használták fel. Az ügyben nyilvánosságra hozott iratok és videók szerinte azt mutatják, hogy az érintett szervezetek, a támogatási döntések és bizonyos helyi politikusok között kapcsolat lehetett.
A most bemutatott öt szervezet szerepe azért került Molnár Áron figyelmének középpontjába, mert állítása szerint az egyesületeket és alapítványokat ugyanannak a helyi politikai körnek a tagjai kötik össze. A videóban nemcsak a szervezetek nevét ismertette, hanem dokumentumokat is közzétett, amelyekkel saját állításait kívánta alátámasztani.
Monori fideszes politikusokat is megnevezett az aktivista
Molnár Áron a videóban azt állítja, hogy az öt felsorolt civil szervezetet a monori fideszes képviselő-testület tagjai kötik össze. Az aktivista több helyi politikust is név szerint megemlített. A felsorolásban szerepelt Rajki László volt fideszes politikus, Csuzi Szabolcs fideszes önkormányzati képviselő, Aranyi Botond képviselő, Kampfl Márk önkormányzati képviselő, valamint Dessewffy Andor képviselő és monori alpolgármester.
Molnár Áron kijelentése szerint ezek a személyek jelentik a kapcsolatot a bemutatott civil szervezetek között. A videóban elhangzott állítások alapján az aktivista úgy véli, hogy nem egymástól teljesen független támogatottakról van szó, hanem olyan szervezetekről, amelyek egy helyi politikai és közéleti kapcsolatrendszerhez köthetők.
Az aktivista a videóhoz fűzött hozzászólások között több dokumentumot is nyilvánosságra hozott. A közzétett iratok között támogatási dokumentumok, elszámolásokkal kapcsolatos anyagok és számlák is szerepeltek. Molnár Áron ezekre hivatkozva állítja, hogy a támogatások odaítélése és felhasználása nem pusztán kulturális vagy közösségi célokat szolgált.
A dokumentumokból Molnár Áron szerint az is látható, hogy a támogatásokat nemcsak odaítélték, hanem azok kifizetése is megtörtént. Ez azért lényeges körülmény, mert az ügy nem állt meg a pályázatok benyújtásánál vagy a támogatási döntések meghozatalánál. A pénzeket az érintett szervezetek rendelkezésére bocsátották, majd később több esetben visszafizetések kezdődtek.
Molnár állítása szerint a visszafizetések időzítése is kérdéseket vet fel. Úgy véli, hogy a támogatások jelentős részét csak a választások után, illetve azt követően utalták vissza, hogy az ügy részleteit nyilvánosságra hozta. Az aktivista ezt annak jeleként értékeli, hogy az érintettek a botrány kirobbanása után próbálták rendezni vagy megszüntetni a vitatott helyzetet.
Egy Békemenetre szervezett buszos utazás számlája is előkerült
A Molnár Áron által bemutatott dokumentumok egyik legfontosabb eleme a Közösségi Élet az Ezer Pince Városában Alapítvány elszámolásához kapcsolódik. A közzétett iratok szerint az alapítvány áprilisban még benyújtotta az elszámolását, majd májusban technikai és egyéb okokra hivatkozva jelezte, hogy mégsem tud elszámolni a támogatással.
A dokumentumok alapján tehát az alapítvány először megkezdte vagy teljesítette az elszámolási kötelezettséget, később azonban visszalépett ettől. Molnár Áron szerint ez az eljárás további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen célokra használták fel az elnyert összeget, és miért vált lehetetlenné az elszámolás.
Az egyik közzétett számla egy március 15-i buszos utazásról szól. A dokumentum szerint az utazás Monorról Budapestre, a Békemenetre, majd onnan vissza irányult. Molnár Áron ezt annak bizonyítékaként mutatta be, hogy a kulturális célokra odaítélt támogatásokból fideszes politikai rendezvényekhez kapcsolódó költségeket is finanszírozhattak.
Az aktivista állítása szerint mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a kultúrára szánt közpénzeket fideszes rendezvények és kampánycélok finanszírozására használták fel. Molnár Áron szerint különösen súlyos kérdéseket vet fel, ha egy kulturális vagy közösségi pályázaton elnyert támogatásból politikai rendezvényre történő utazást szerveztek.
A bemutatott számla önmagában is fontos része lett a nyilvánosságra hozott anyagnak, mivel konkrét útvonalat, időpontot és eseményt nevez meg. A dokumentum egy március 15-i utazáshoz kapcsolódik, amely Monorról indult, Budapesten a Békemenethez vezetett, majd visszatért Monorra.
Molnár Áron szerint az iratok azt is igazolják, hogy nem csupán megítélt, de ténylegesen kifizetett támogatásokról van szó. Állítása szerint a támogatások egy részét később visszafizették, ám ez csak a választások, illetve az ügy nyilvánosságra kerülése után történt meg.
Már több mint 2,5 milliárd forint kerülhetett vissza az államhoz
Az NKA vitatott támogatásaiból visszautalt összeg a korábbi beszámolók szerint már meghaladhatta a 2,5 milliárd forintot. Tarr Zoltán szerint a visszafizetések tovább folytatódhatnak, miközben a kormány által indított vizsgálat a végéhez közeledik.
A 2,5 milliárd forintot meghaladó visszafizetés arra utalhat, hogy nem elszigetelt esetekről van szó. A botrányban érintett pályázatok és támogatások összértéke ennél jóval nagyobb, hiszen Molnár Áron a teljes ügyet egy 17 milliárd forintos kulturális kerethez kapcsolja.
Az aktivista állítása szerint a visszafizetések jelentős része csak azt követően történt meg, hogy a támogatások körüli információk nyilvánosságra kerültek. Molnár Áron úgy véli, hogy a pénzek visszautalása önmagában nem ad választ arra, miért ítélték oda az összegeket, milyen célokra költötték volna el azokat, és milyen politikai vagy személyi kapcsolatok álltak a pályázatok hátterében.
Az ügy következményei közben már büntetőeljárásokban is megjelentek. Júniusban letartóztatták Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnökét és Óbuda egykori fideszes polgármesterét. A gyanú szerint több másik emberrel együtt köze lehetett az NKA által a választások előtt meghirdetett pályázatokhoz.
Bús Balázs korábban azt nyilatkozta: „soha semmilyen olyan döntést nem hoztam, ami törvénytelen lett volna”.
A korábbi alelnök ezzel visszautasította, hogy törvénytelen döntést hozott volna. Az eljárás ugyanakkor továbbra is azt vizsgálja, milyen módon születtek meg a választások előtt kiírt pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatos döntések, kik vettek részt azok előkészítésében, valamint milyen célokra kívánták felhasználni az odaítélt pénzeket.
Hankó Balázs mentelmi joga és a vizsgálat politikai következményei
Az NKA-hoz kapcsolódó botrány azt követően robbant ki, hogy Molnár Áron nyilvánosságra hozott információkat a szervezet működéséről. Az aktivista állítása szerint az NKA állami kifizetőhelyként olyan zenészeket és közéleti szereplőket támogatott, akik a Fidesz mellett kampányoltak.
A támogatottak között Molnár Áron többek között Kis Grófót, Dopemant és Pataky Attilát is megnevezte. A nyilvánosságra került adatok szerint az érintett előadók milliós támogatásban részesültek. Molnár szerint ezek a támogatások is azt mutatják, hogy a kulturális pénzek odaítélésénél politikai szempontok érvényesülhettek.
Az ügy egy korábbi beszámoló szerint a Fidesz kommunikációs rendszerét és adatbázisait is érinthette. Korábban arról is beszámoltak, hogy az NKA-botrány részeként foglalhatták le a Fidesz teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait. Egy nappal később Orbán Viktor pártelnök a sajtótájékoztatóján koncepciós eljárásnak nevezte a vizsgálatot.
Hankó Balázs közben határozottan visszautasította a vele szemben megfogalmazott vádakat, és közölte, hogy jogi észrevételt nyújtott be a főügyészséghez. Molnár Áron ezt követően jelentette be, hogy újabb bizonyítékokat hoz nyilvánosságra. A most bemutatott öt civil szervezet, a hozzájuk köthető monori politikusok és a közzétett dokumentumok ennek a bejelentésnek a folytatásaként kerültek a nyilvánosság elé.
Hankó Balázst országgyűlési képviselőként mentelmi jog illeti meg. Amennyiben a nyomozást folytató Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség gyanúsítottként kívánná kihallgatni, előbb az Országgyűlésnek kellene döntést hoznia mentelmi joga felfüggesztéséről.
Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság önmagában nem hallgathatja ki gyanúsítottként az országgyűlési képviselőt. Ehhez először hivatalos eljárásnak kell elindulnia a mentelmi jog felfüggesztése érdekében, majd a kérdésben az Országgyűlésnek kell határoznia.
Molnár Áron állítása szerint az általa nyilvánosságra hozott új dokumentumok tovább erősítik azt a gyanút, hogy a kultúrára szánt közpénzek egy része politikai és kampánycélokat szolgált. Hankó Balázs visszautasította a vádakat, Bús Balázs pedig korábban kijelentette, hogy nem hozott törvénytelen döntést. A vizsgálat így továbbra is annak tisztázására irányul, hogyan osztották szét a támogatásokat, milyen célokra költötték vagy kívánták elkölteni azokat, és milyen szerepe lehetett az ügyben a megnevezett szervezeteknek és politikusoknak.