A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júliusban a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy a jegybank továbbra is óvatos, adatvezérelt monetáris politikát folytat. A döntés hátteréről, valamint az euróövezethez való csatlakozás lehetőségéről Varga Mihály, a jegybank elnöke beszélt a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország számára jelenleg nem maga az euró bevezetése a közvetlen cél, hanem az ehhez szükséges feltételek kialakítása.
„Az euró csak akkor kerülhet napirendre, ha a magyar gazdaság hosszú távon is képes alacsony infláció mellett működni, stabil költségvetési helyzetet fenntartani, és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést biztosítani” – fogalmazott.
A jegybankelnök szerint a kérdés nem az, hogy bevezetjük-e az eurót, hanem az, hogy mikor és milyen gazdasági háttérrel kerülhet erre sor. Addig is a forint védelme, a monetáris függetlenség és a stabilitás megőrzése az elsődleges cél.
A magyar gazdaság a második negyedévben stagnálhatott, ugyanakkor az év hátralévő részére Varga élénkülést vár. A belföldi kereslet fokozatos emelkedése, az infláció lassú mérséklődése és a külső kereslet javulása mind hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.
Ennek ellenére az infláció továbbra is figyelmeztető: júniusban 4,6 százalékra nőtt az éves ütem, ami miatt a jegybank nem engedheti meg a gyors kamatcsökkentést, nehogy újabb inflációs hullám induljon el.
Az MNB márciusban indított belső vizsgálatot az aranytartalékokkal kapcsolatban. A felülvizsgálat célja a tartalékok szerkezetének és mennyiségének értékelése. Nem kizárt, hogy a Monetáris Tanács a későbbiekben az aranytartalék növelése mellett dönt, ami erősítené az ország devizatartalékainak biztonságát és növelné a befektetői bizalmat.
A jövőbeni kamatdöntések kapcsán Varga kiemelte, hogy a világgazdasági környezet kiszámíthatatlan, ezért az MNB továbbra is szigorúan adatvezérelt megközelítést alkalmaz. Nem ígértek sem kamatvágást, sem emelést előre – minden döntés a friss inflációs és gazdasági adatok függvényében születik majd.
Az euró bevezetése újra és újra előkerül a politikai és gazdasági vitákban. A jegybank álláspontja most is világos: a forint fenntartása mellett a gazdasági stabilitás biztosítása a prioritás.
Ugyanakkor az euróhoz való csatlakozás lehetőségét hosszabb távon nem lehet figyelmen kívül hagyni – különösen akkor, ha a gazdasági mutatók és a lakosság hangulata is kedvezően alakul.
Addig minden lépésnek azt kell szolgálnia, hogy Magyarország hitelesen és felkészülten vehesse fontolóra az eurózónához való csatlakozást, amikor elérkezik az ideje.
👉 Mit gondolsz? Jobb lenne Magyarországnak az euró, vagy maradjon a forint? 💶🇭🇺