Vége a vármegyéknek, és a főispánoknak, visszatérnek a megyék!
Komoly önkormányzati átalakítás körvonalazódik Magyarországon: a Tisza Párt egyik fontos vállalása szerint megszűnhet a „vármegye” elnevezés és a főispáni rendszer, helyette pedig visszatérhet a korábbi megyei struktúra. A tervezett változás nemcsak névváltást jelentene, hanem az önkormányzati rendszer egészét érintheti, a pénzügyi szabályoktól a helyi hatáskörökig.
Pénzügyi vita: egyre több önkormányzat ütközik az állammal
Az elmúlt napokban több önkormányzat is nyílt konfliktusba került a kormánnyal a pénzelvonások miatt. Budapest és több megyei jogú város vezetése visszatartotta a szolidaritási hozzájárulás befizetését, mert szerintük az elvonások már a működésüket veszélyeztetik. Karácsony Gergely arra figyelmeztetett, hogy egyes települések akár béreket sem tudnak majd fizetni, ha az állam inkasszóval szedi be a hiányzó összegeket. Az önkormányzatok szerint túl magas az iparűzési adóból történő elvonás, a „szolidaritási hozzájárulás” aránytalan teher, és nincs világos garancia arra, hogy a pénz valóban a rászoruló térségekhez kerül.
Nemcsak az elnevezés változhat, hanem a jogkörök is
A reform nem állna meg a szimbolikus elemeknél. A Tisza Párt programja szerint visszaadnák az elmúlt években elvont önkormányzati jogköröket is. Ez érintheti az építéshatósági döntéseket, az intézményfenntartást és a helyi fejlesztések feletti kontrollt is. A bírálók régóta azt mondják, hogy az utóbbi években túl sok döntés került központi kézbe, és ez kiüresítette a helyi önkormányzatiságot. A mostani tervek ennek a folyamatnak a visszafordítását célozzák.
A „vármegye” és a főispánok eltörlése erős politikai üzenet lenne
A „vármegye” elnevezés és a főispáni tisztség megszüntetése egyszerre lenne gyakorlati és szimbolikus lépés. A jelenlegi rendszer a történelmi elnevezések visszahozásával erősítette a központosított struktúrát, a főispánokon keresztül pedig közvetlenebb állami kontrollt biztosított a megyék felett. Ezzel szemben az új irány a „megye” elnevezés visszaállítását és a politikailag kinevezett főispánok megszüntetését célozza. Ez sokak szerint világos jelzés lenne arra, hogy a jövőben nagyobb szerepet kapnának a helyben meghozott döntések.
Budapest külön utat kaphat, de nincs teljes egyetértés
A reform részeként külön Budapest-törvény is születhet, amely új alapokra helyezné a kormány és a főváros kapcsolatát. Ez rendezhetné az uniós források elosztását, a turizmusból származó bevételek ügyét és az agglomeráció fejlesztésének kérdését is. Ugyanakkor nem minden szereplő támogatja ugyanígy a radikális lépéseket. Szita Károly szerint a rendszer valóban változtatásra szorul, de a törvényeket addig is be kell tartani, és az önkormányzatok pénzvisszatartása nem jó irány. A vita valójában arról szól, meddig terjedjen a központi irányítás, és mekkora mozgástere maradjon a településeknek. Ha a tervek megvalósulnak, a magyar közigazgatás működése alapjaiban változhat meg.