Akár már 64 évesen nyugdíjba vonulhatnának a magyarok a jelenlegi 65 év helyett – ezt javasolja Farkas András nyugdíjszakértő, aki 2026 őszén ismét érvekkel támasztotta alá elképzelését. A NyugdíjGuru alapítója szerint a magyarok várható élettartama annyira elmarad az európai átlagtól, hogy egyelőre nem a korhatár emelésén, hanem annak átmeneti csökkentésén kellene gondolkodni. Fontos azonban, hogy ez jelenleg szakértői javaslat, nem elfogadott jogszabály.
64 éves nyugdíjkorhatárt szeretne Farkas András – ezt javasolja a szakértő
Miközben Európa több országában a nyugdíjkorhatár további emelését készítik elő, Magyarországon akár az ellenkező irány is indokolt lehetne. Legalábbis ezt vallja Farkas András, aki már 2026 februárjában felvetette az egy évvel alacsonyabb korhatár lehetőségét, majd az InfoRádió Aréna című, október 27-i műsorában részletesen is beszélt róla.
A szakértő az interjúban így fogalmazott:
„Ideiglenesen, 2037-ig le kéne csökkentenünk 64 évre a nyugdíjkorhatárt.”
Indoklása szerint Magyarországon túl gyorsan emelték a nyugdíjba vonulás életkori határát. A korábbi 62 évről 65 évre történő emelés során a 65 éves korban várható további élettartam jóval kisebb mértékben növekedett.
Farkas úgy véli, hogy a 64 éves korhatár átmeneti bevezetése különösen azoknak jelentene könnyebbséget, akiknek egészségi állapota vagy munkakörülményei miatt már a jelenlegi korhatár elérése is nehézséget okoz.
A javaslat nem jelenti azt, hogy a változtatásról döntés született volna. A szakértő egy lehetséges nyugdíjreform irányát vázolta fel.
Megdöbbentő élettartam-adatok: ennyi évük maradhat a magyaroknak 65 éves koruk után
Farkas András érvelésének középpontjában a magyarok várható élettartama áll.
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint egy 65 éves magyar férfi átlagosan további 14,7 évre, egy ugyanilyen korú nő pedig 18,6 évre számíthatott.
Az uniós átlag ezzel szemben a férfiaknál körülbelül 18,4 év, a nőknél 21,8 év volt.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a 65 éves férfiak várható további élettartama mintegy 3,7 évvel, a nőké pedig 3,2 évvel rövidebb az uniós átlagnál.
Fontos, hogy ezek statisztikai átlagok, nem egyéni előrejelzések, és nem feltétlenül egyeznek meg a ténylegesen nyugdíjban töltött évek számával.
A számok mégis érthetővé teszik a szakértő felvetését: ha az emberek átlagosan rövidebb ideig élnek időskorukban, indokolt-e ugyanazt a nyugdíjkorhatárt alkalmazni, mint a magasabb várható élettartamú országokban?
Farkas szerint a magyar szabályozásban nagyobb szerepet kellene kapnia annak, hogy az emberek hány további életévre számíthatnak a nyugdíjkorhatár elérésekor.
A nők egy része már most korábban nyugdíjba mehet – a férfiaknál más a helyzet
A magyar nyugdíjrendszer egyik fontos sajátossága, hogy a Nők 40 kedvezmény lehetővé teszi a korhatár előtti nyugdíjba vonulást.
Azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, életkoruktól függetlenül igényelhetik a kedvezményes öregségi nyugdíjat. Ennek feltétele főszabály szerint legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő, bár bizonyos gyermeknevelési és ápolási helyzetekre eltérő szabályok vonatkoznak.
A férfiak számára nincs ezzel azonos, általános kedvezmény.
Ez jelentős különbséget eredményezhet: míg egy jogosult nő akár évekkel korábban visszavonulhat, addig a férfiak többségének ki kell várnia a 65 éves korhatárt.
Farkas András szerint egy átmenetileg alacsonyabb, mindkét nemre érvényes korhatár enyhíthetné ezt a különbséget. Ugyanakkor a Nők 40 átalakítása és a férfiak korábbi nyugdíjazása külön finanszírozási és jogosultsági kérdéseket is felvet, amelyeket egy átfogó reformban kellene rendezni.
2037 után viszont komoly fordulat jöhet a nyugdíjrendszerben
Bár Farkas András rövid távon a korhatár csökkentését tartaná indokoltnak, hosszabb távon jelentős demográfiai kihívásokra figyelmeztet.
A szakértő szerint 2037 körül kezdenek tömegesen nyugdíjba vonulni a Ratkó-unokák, vagyis az 1970-es években született nagy létszámú generáció tagjai.
Becslése alapján a jelenlegi évi nagyjából 90–95 ezer új nyugdíjas helyett akkor már akár 140–160 ezren is beléphetnek évente a rendszerbe.
A nyugdíjasok létszáma emiatt néhány év alatt több százezer fővel növekedhet. Ez a várható változás ugyanakkor szakértői előrejelzés, nem már bekövetkezett folyamat.
A növekvő létszám a nyugdíjak finanszírozását is próbára teheti, különösen akkor, ha közben a munkavállalók és a járulékfizetők száma nem emelkedik hasonló ütemben.
Farkas ezért olyan átfogó átalakítást sürget, amely figyelembe veszi a várható élettartamot, a gazdaság változásait és az idősek ellátásának hosszú távú finanszírozhatóságát.
Mikor mehetnek ténylegesen nyugdíjba a magyarok? Ez érvényes 2026 novemberében
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mindebből mi érinti jelenleg a nyugdíj előtt állókat.
A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint 2026 novemberében továbbra is 65 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy később születettek számára.
A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, míg legalább 15 évvel résznyugdíj állapítható meg.
A Nők 40 kedvezmény változatlanul lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosultsági feltételeket teljesítő nők a 65. életévük előtt nyugdíjba vonuljanak.
Farkas András javaslata tehát egyelőre nem ad automatikus jogosultságot arra, hogy valaki 64 évesen igényeljen öregségi nyugdíjat. Ehhez a jogszabályok módosítására és az új rendszer részletes feltételeinek kidolgozására lenne szükség.
A kérdés ettől még korántsem jelentéktelen. Ha a 64 éves korhatár egyszer valóban megvalósulna, az sok ember számára egy teljes évvel korábbi visszavonulást jelenthetne.
Jelenleg azonban a 65 éves korhatár marad érvényben, és nincs ellenőrzött, elfogadott döntés a csökkentéséről. A következő fontos fejlemény az lehet, hogy a szakértői felvetésből készül-e hivatalos jogalkotási javaslat, és milyen pénzügyi feltételekkel lehetne azt megvalósítani.