Szentkirályi Alexandra élesen bírálta a TISZA-kormány gazdasági teljesítményét, az üzemanyagárakat, az építőipart, a beruházásokat és az általa megszorításoknak nevezett intézkedéseket emelve ki. A 2026. október 2-án közzétett KSH-adatok valóban mutatnak drágulást és több területen visszaesést, ám több állításnál lényegesen összetettebb kép rajzolódik ki a hivatalos számokból.
Kemény állításokkal támadta a TISZA-t Szentkirályi
A fideszes politikusnak tulajdonított bejegyzésben ez szerepelt:
„Üzemanyagárak az egekben, az építőipar romokban, beruházások sehol, és sorra jönnek a megszorítások is, ez a Tisza!”
Az üzenet négy különböző gazdasági kérdést sűrít egyetlen mondatba. Ezek közül több mögött valóban található kedvezőtlen adat, azt viszont a hivatalos statisztikák nem támasztják alá, hogy minden folyamat olyan egyértelmű lenne, ahogyan a politikai megfogalmazás sugallja.
Különösen igaz ez az üzemanyagokra. A KSH szerint szeptemberben a 95-ös benzin átlagára Magyarországon 628 forint, a dízelé 704 forint volt literenként. A benzin egy hónap alatt 39, a dízel 32 forinttal drágult.
Vagyis az áremelkedés ténye nem vitatható. Az már jóval nehezebben állítható, hogy kizárólag magyar belpolitikai folyamatról lenne szó.
Drágult az üzemanyag, de a környező országokban is ugyanez történt
Érdemes ugyanis megnézni, mi történt Magyarország határain túl. A régiós országokban szeptemberben a benzin átlagára egy hónap alatt 43 forinttal, a dízelé 45 forinttal nőtt. Magyarországon ugyanez a változás 39, illetve 32 forint volt.
Ráadásul a magyar benzin szeptemberi 628 forintos átlagára 31 forinttal, vagyis 4,7 százalékkal alacsonyabb volt a szomszédos országok 659 forintos átlagánál. A dízelnél 704 forintos magyar átlag állt szemben a szomszédos országok 735 forintos értékével.
Lengyelországban a KSH számítása szerint egyetlen hónap alatt 96 forinttal emelkedett a benzin, a dízel pedig 102 forinttal lett drágább.
Az Egyesült Államokban szintén erőteljes emelkedést mértek: az EIA szerint szeptember 28-án egy gallon normál benzin országos átlagára 4,465 dollár volt, ami 1,347 dollárral haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A számok tehát azt mutatják, hogy az üzemanyag-drágulás nem kizárólag Magyarországon jelentkezett. Ettől még a hazai árak alakulása politikai vita tárgya lehet, de a teljes emelkedést önmagában egy magyar kormány tevékenységének tulajdonítani nem következik ezekből az adatokból.
Ez ügyben Orbán Viktor is megszólalt:
Gyenge hónapot zárt az építőipar, de a „romokban” inkább politikai minősítés
Júliusban valóban komoly visszaesést rögzített a KSH. Az építőipari termelés volumene 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, júniushoz képest pedig szezonálisan és munkanappal kiigazítva 4,6 százalékos csökkenés történt.
Ez kifejezetten gyenge teljesítmény, tehát ezen a ponton Szentkirályi kritikájának van számszerű alapja.
Más képet ad azonban a hosszabb időszak. 2026 első hat hónapjában az építőipari termelés volumene mindössze 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Márciusban 8,4, áprilisban 3,6 százalékos éves növekedést mértek, miközben májusban és júniusban csökkent a teljesítmény.
Július végén az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya ráadásul 0,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az újonnan megkötött szerződések volumene ugyanakkor 24,8 százalékkal csökkent, vagyis akad bőven figyelmeztető jel is.
Így a „romokban” megfogalmazás nem statisztikai kategória, hanem erős politikai minősítés. Az adatok inkább gyenge, hullámzó teljesítményt mutatnak, benne egy különösen rossz júliussal.
Beruházások: itt valóban kellemetlen számokat mutat a statisztika
A beruházások esetében jóval kevesebb tér marad a szépítésre. A KSH szerint 2026 második negyedévében 9,1 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan kiigazított volumen 4,3 százalékkal esett vissza.
A legnagyobb negatív hatást a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás gyengébb beruházási teljesítménye okozta. Eközben az ingatlanügyletek beruházási aktivitása növekedett, és a háztartások beruházásainak volumene is emelkedett.
Vagyis a „beruházások sehol” szó szerint nem igaz, a teljes országos mutató azonban valóban gyenge. Ezt a TISZA számára kellemetlen adatként lehet értékelni anélkül, hogy a statisztikát politikai szlogenné egyszerűsítenénk.
Az Európai Bizottság májusi előrejelzése ugyanakkor arra számít, hogy a beruházások fokozatosan helyreállhatnak, és 2027-ben 3,9 százalékkal növekedhetnek. Ez azonban előrejelzés, nem bekövetkezett tény.
Milliárdos uniós források jöhetnek, de még nem mindegyik pénz érkezett meg
Az uniós finanszírozás jelentősen befolyásolhatja a következő időszak beruházásait. Az Európai Unió Tanácsa 2026. július 10-én jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely várhatóan mintegy 10 milliárd euró folyósítását teheti lehetővé. Ebből körülbelül 6,5 milliárd euró támogatás, 3,5 milliárd pedig hitel.
Szeptember 23-án az Európai Bizottság újabb lépést tett: azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldják fel a Magyarországgal szembeni kondicionalitási intézkedéseket. A javaslat elfogadása 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz való hozzáférést állíthatna helyre.
Itt különösen fontos a feltételes mód: ez utóbbi összeg felszabadítása a bizottsági közlés időpontjában még javaslat volt, amelyről a Tanácsnak kellett döntenie. Nem lehet tehát úgy kezelni, mintha a teljes összeg már meg is érkezett volna magyarországi beruházásokra.
Szentkirályi Alexandra gazdasági kritikájának így vannak olyan részei, amelyeket a friss statisztikák alátámasztanak: a beruházások jelentős visszaesése és a júliusi építőipari mínusz valós. Más állítások viszont túlzóak vagy konkrétum nélkül nem ellenőrizhetők. A „sorra jönnek a megszorítások” kijelentés például konkrét intézkedések megnevezése nélkül politikai minősítés marad, nem számszerűen vizsgálható tényállítás.
Az adatok összességében nem egy hibátlanul működő gazdaságot mutatnak – de nem is pontosan azt a képet, amely néhány szóban elfér egy politikai posztban.
Felhasznált források