Hatalmas különbség derült ki az ajánlatok között
Közel 100 milliárd forintos üzleti fordulat rajzolódik ki az M6-os autópálya körül, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pedig ezúttal nem hagyta szó nélkül a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF magyarázatát.
Az ügy középpontjában az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti, mintegy 54 kilométeres szakasza áll. A jelenlegi, 22 éves koncessziós konstrukció ősszel jár le, ezért az államnak hamarosan rendeznie kell, hogy ki és milyen feltételekkel üzemelteti tovább az érintett útszakaszt.
Vitézy Dávid szerint az előző kormány idején az MKIF felé mozdult el a döntés, az új tárcavezetés azonban felülvizsgálta a korábbi konstrukciót. A miniszter állítása szerint az MKIF-hez kötődő megoldás a következő 11 évben körülbelül 149 milliárd forintjába került volna az államnak.
Ezzel szemben a vizsgált alternatívák lényegében ugyanazt a műszaki színvonalat nagyjából 51 milliárd forintért biztosíthatják. A két összeg között hozzávetőleg 98 milliárd forint a különbség.
Ez már akkora tétel, amely mellett nehéz szó nélkül elmenni. Ha Vitézy számításai a végleges versenyeztetés után is megállják a helyüket, az állam közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el.
Ekkora összegnél különösen fontos tisztázni, hogy pontosan milyen szolgáltatást, műszaki tartalmat és kockázatvállalást tartalmaznak az egyes ajánlatok. Amennyiben valóban azonos feltételekről van szó, nehéz lenne megindokolni, miért kellene az államnak csaknem háromszor annyit fizetnie ugyanazért a feladatért.
A különbséget ugyanakkor nem lehet automatikusan Mészárosék elveszített nyereségének nevezni. A 149 milliárd forintos összeg egy teljes szolgáltatási konstrukció ára lett volna, amelyből az út működtetését, karbantartását, felújítását és más kapcsolódó költségeket is finanszírozni kellett volna.
Az adófizetők szempontjából azonban az a legfontosabb kérdés, hogy ugyanazt a szolgáltatást valóban meg lehet-e vásárolni körülbelül 51 milliárd forintért. Ha igen, akkor az állam közel 100 milliárd forinttal kevesebbet fizethet a következő 11 évben.
Az MKIF magyarázkodni kezdett, Vitézy azonnal visszavágott
A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF gyorsan reagált a miniszter bejelentésére. A társaság visszautasította, hogy jogellenesen járt volna el, és azt is vitatta, hogy a különböző ajánlatokat ilyen egyszerűen egymás mellé lehetne tenni.
A vállalat szerint az árak összehasonlításánál figyelembe kell venni a műszaki tartalmat, a kockázatvállalást, a nagyobb felújításokat, valamint az egyes konstrukciókhoz tartozó eltérő kötelezettségeket. Az MKIF álláspontja szerint ezért a 149 milliárd forintos és az 51 milliárd forintos összeg önmagában nem feltétlenül hasonlítható össze úgy, ahogyan azt a minisztérium bemutatta.
Vitézy Dávid azonban határozottan visszautasította ezt az érvelést. Közösségi oldalán azt írta, hogy a tárca számításai azonos műszaki tartalomra és azonos szolgáltatási színvonalra vetített összehasonlítás alapján készültek.
A miniszter szerint a Magyar Közút és a jelenlegi M6-os üzemeltető ajánlatait úgy korrigálták és számolták újra, hogy azok ténylegesen összevethetők legyenek az MKIF konstrukciójával. Vitézy ebből arra a következtetésre jutott, hogy az MKIF megoldása azonos műszaki színvonal mellett is lényegesen drágább lenne.
„Az MKIF azonos műszaki tartalommal háromszor drágábban üzemeltette volna az M6-ost, mint az elérhető alternatívák.”
Az MKIF továbbra is vitatja a miniszter számításait, Vitézy azonban nem akarja sajtóközleményekre és egymásnak feszülő számokra korlátozni a vitát. A minisztérium olyan döntést hozott, amelynek helyességét végül a piaci verseny mutathatja meg.
Ha az MKIF ajánlata valóban olyan többlettartalmat tartalmaz, amely indokolja a magasabb árat, akkor ezt egy nyílt eljárásban is bizonyítani lehet. Ha viszont más szereplő ugyanazt a szolgáltatási színvonalat a költségek harmadáért biztosítja, az állam nehezen magyarázhatná meg, miért választaná mégis a jóval drágább konstrukciót.
Az ügy Vitézy Dávid politikusi karakteréhez is illeszkedik. A miniszter közlekedési kérdésekben rendszerint konkrét költségeket, kilométereket, műszaki tartalmat, kapacitásokat és szolgáltatási feltételeket állít egymás mellé.
Az M6-os ügyben adott egy hamarosan lejáró szerződés, egy 149 milliárd forintos konstrukció és több, nagyságrendileg 51 milliárd forintos alternatíva. A következő lépés ezért az lesz, hogy valódi versenyben derüljön ki, ki milyen áron képes vállalni ugyanazt a feladatot.
Újra versenybe kerül az M6-os üzemeltetése
A kormány nem kívánja automatikusan továbbvinni a 149 milliárd forintos konstrukciót. Az érintett autópálya-szakasz üzemeltetését újra megversenyeztetik, a minisztérium pedig azt ígéri, hogy a végleges döntésnél a megfelelő műszaki színvonalat és az állam számára legkedvezőbb árat veszik figyelembe.
Ez azt is jelenti, hogy az 51 milliárd forintos összeg sem feltétlenül a történet vége. Vitézy szerint az egyeztetések során ebből az árból is további engedményt szeretnének elérni. Ha ez sikerül, a két konstrukció közötti, jelenleg körülbelül 98 milliárd forintos különbség még tovább növekedhet.
Az üzenet egyértelmű: ha van valódi verseny, akkor az állam nem fog csak azért többet fizetni, mert egy megszokott üzleti partner áll a másik oldalon.
A minisztériumi vizsgálat ráadásul nemcsak az árakat nézte át. A kormány álláspontja szerint az előző kabinet idején az M6-os jövőbeli üzemeltetéséről olyan döntési folyamat zajlott, amely hatásköri problémákat is felvetett.
Vitézy tárcája szerint ebben a kérdésben nem az akkori közlekedési miniszternek kellett volna egyedül döntenie, ezért a korábbi döntést nem tekintik megfelelő jogalapnak. Az ügyben feljelentés is született.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy bárki bűnösségét megállapították volna. Ennek eldöntése a hatóságok feladata. A történet azonban így már nemcsak egy drágának tartott autópálya-szerződésről szól: egyszerre vizsgálják az árazást és azt is, hogyan született meg korábban a döntés.
A minisztérium szerint az új eljárás nem okozhat fennakadást az M6-os napi működésében. Az üzemeltetésnek, a karbantartásnak, a téli szolgálatnak és az útbiztonsági feladatoknak az átmeneti időszakban is folyamatosan működniük kell.
Az autósok ideális esetben semmit nem vesznek majd észre a háttérben zajló változásból. Ugyanazon az úton, ugyanazon szolgáltatási színvonal mellett közlekedhetnek tovább, miközben az állam akár több tízmilliárd forinttal kevesebbet fizethet.
A végső összeget az új eljárás eredménye mutatja majd meg, ezért a közel 100 milliárd forintos megtakarítást egyelőre nem lehet biztos eredményként kezelni. A politikailag fontos döntés azonban már megszületett: a 149 milliárd forintos konstrukció nem folytatódik automatikusan.
Mészároséknál is komoly figyelmet kaphat a döntés
Az MKIF nem akármilyen vállalat: a társaság Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi köréhez kötődik. Két olyan üzletemberről van szó, akik az előző másfél évtized legnagyobb állami infrastrukturális beruházásainak és üzleteinek visszatérő szereplői voltak.
Az M6-os ügye ezért jóval több lehet egy egyszerű útfenntartási szerződés körüli vitánál. A kérdés az, hogy az új kormány milyen keményen hajlandó felülvizsgálni és ismét megversenyeztetni azokat a konstrukciókat, amelyek korábban a NER legerősebb üzleti köreihez kerültek.
Ha az új eljárás végén valóban fennmarad a közel 100 milliárd forintos eltérés, az olyan precedenst teremthet, amely után más nagy állami szerződéseknél is előkerülhet a számológép.
Más autópálya-koncessziók, hosszú távú infrastruktúra-megállapodások és állami szolgáltatási szerződések esetében is feltehetik majd a kérdést: „mennyiért vállalná ezt ma a piac?”
Ez jelentheti az igazán komoly változást. Nem azt vizsgálni, hogy korábban ki kapta meg az adott üzletet, hanem azt, hogy mennyibe kerül, pontosan mit kap érte az állam, és van-e olyan szereplő, amely ugyanazt a feladatot lényegesen olcsóbban elvégzi.
Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében ezért különösen nagy figyelemmel követhetik az új verseny eredményét. Ha a közel 100 milliárd forintos különbség a végén is megmarad, az nem csupán egy elveszített autópályás megbízást jelenthet, hanem egy új állami üzletpolitika látványos első példájává válhat.
Várkonyi Andrea nem szereplője az autópálya-szerződésnek, és nincs adat arra, hogy a tender eredménye közvetlenül érintené a személyes vagyonát. Mészáros Lőrinc feleségeként azonban egy ilyen nagyságrendű üzleti fordulat hírére ő is felkaphatja a fejét.
Egy közel 100 milliárd forintos változás Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében már olyan fejlemény, amely könnyen családi beszédtéma lehet. Ekkora összeg hallatán talán még egy milliárdos háztartásban sem intézik el annyival, hogy „majd lesz másik”.
A végső döntést a nyílt verseny hozhatja meg. Ha az MKIF konstrukciója valóban többet kínál, azt az eljárásban igazolhatja. Ha azonban más szolgáltató ugyanazt a műszaki színvonalat jelentősen olcsóbban biztosítja, az állam számára nehezen lenne indokolható a drágább ajánlat elfogadása.
Most tehát az a legfontosabb kérdés, hogy a verseny végén mennyi marad meg a jelenlegi 98 milliárd forintos különbségből. Ha a számítások beigazolódnak, az állam közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el – és ez már olyan összeg, amelyre Mészároséknál is biztosan odafigyelnek.