Nagy kalandom a vízóra cserével - sírjak vagy nevessek?Mint tudják időnként ki kell cserélni a vízórát, ha semmi baja sincs, akkor is. A társasházunkban ez most esetékes, s meg is történt ma nálam. Ez az eset is igazolta, hogy sok szerelő külföldön melózik, akik maradtak meg... néha vicces amit csinálnak. Még nem döntöttem el, hogy sírjak vagy nevessek. Miután elolvasták önök tehetnek rá javaslatot.Szóval időben meghirdették, hogy ma lesz a nagy nap, a tájékoztatás része rendben is volt. A céget próbáltam felhívni időpontot egyeztetni, de nem sikerült. Mert ugyebár munkanap aki dolgozik nem nagyon ül otthon reggel 8-tól, szabadságot meg mégse kellene kivenni ezért. Na, de nem izgultam, annyi lakásban vált esedékessé nálunk, hogy biztos voltam benne még délután is itt lesznek. Egyébként is egy cédulára kiírtam mikor érek haza és megadtam a telefonszámom, ha egyeztetni szeretnének. Nem szerettek volna. Szerencsére a másik lépcsőházban kezdték, s hamarabb hazaértem, mint jöttek volna (2 körül).
Szóval innen lesz érdekes a történet. Az órák leszerelése előtt ugyebár ki kell zárni az óra előtt lévő gömbcsapokkal a vezetékeket, hogy ne öntsük el az épületet az óracsere közben. A meleg vizest sikerült is elfordítania a mesternek, de a hideget nem. Konstatálta, hogy a csapot megnyitva folyik a víz és már távozni akartak az adminisztrátor hölggyel, mondván, hogy nem lehet megbontani a hálózatot. Ilyen könnyen persze nem adom ám fel. Oda hajoltam. Megnyitottam a gömbcsapot, majd ütközésig elzártam, s mit ad isten, a csapon egy csepp víz se jött tovább. Nem szóltam semmit, csak gondoltam a mester szakértelméről :) Ugyebár gondolati szabadság van. Utána csak annyit mondtam biztatásként, hogy biztos a vezeték magasabban lévő részében lévő víz folyhatott a csap megnyitása után. Gravitáció! Bár valójában nyilván nem volt rendesen elfordítva a gömbcsap.
Aztán munkához látott a mester és egyből sikerült darabokra törnie leszerelés közben a meleg vízmérőt. de olyan szinten, hogy kipattantak a benne lévő forgó alkatrészek! Mint nem sokkal később kiderült ez azért okozott igazi gondot, mert az adminisztrátor hölgy ugyan telefonnal lefotózta az órát a szerelés kezdete előtt, de a felvétel nem sikerült, nem látszott az óra állása. Isten bizony, ha szól, lefotóztam volna, ahogy szoktam egyébként bediktálás előtt. Igaz nem telefonnal, mert azon macerásabb vakut kapcsolni, hanem egy kis kompakt géppel. Szóval tőlem kérdezte, hogy esetleg felírtam-e az óraállást. Nem az én dolgom lett volna, szóval nem, de legközelebb körbe fotózom - ígérem. Aztán megkerestem a legutóbbi vizes számlát, s azt lefotózta, hogy tudják már kb. mennyi lehetett, s majd számolnak egy átlagot.Végül azért sikerült lecserélni a két órát a bénázással együtt olyan 25 perc alatt 15750 forintért. Szóval önök szerint sírjak vagy nevessek? Vannak hasonló kalandjaik a mesterekkel vagy csak én kaptam ki?PS: Ezt a cserét a társasház szervezte. Annyi biztos, hogy ha vízszerelő kell, ez a cég tévedésből se fog az eszembe jutni.