A menyasszonyi ruha az az öltözet, melyet a menyasszony az esküvőn és a lakodalomban visel, általában a lakodalom végéig. Némely helyen, ahol a felkontyoláskor átöltöznek menyecskeruhába, ennek az időpontjáig. Korábban nem volt általános gyakorlat, hogy erre az alkalomra külön menyasszonyi ruhát készítsenek, hanem a meglevő legszebb, legújabb ünnepi ruhadarabokból állították össze a lakodalmi öltözetet. Tehát a menyasszonyi viselet megegyezett az illető tájegység ünnepi viseletének darabjaiból hagyományos módon összeállított öltözettel, így menyasszonyi ruha tulajdonképpen nem létezett.
Magyaros menyecskeruha
A díszmagyar menyecskeruha hagyományosan piros vagy bordó, alsószoknyás, arany zsinórokkal, buggyos ujjal és fehér köténnyel. A hagyomány szerint a menyecske vörös ruhába bújt, kerek köténykét kötött és bojtos papucsot vett.
Kevésbé hagyományőrző helyeken viszont – polgári hatásra – erre az alkalomra is ruhát varrtak. Ajakon pl. a lányok a hónap első vasárnapján fehér selyemruhát viseltek, ez az öltözet később koszorúval kiegészítve a menyasszonyi viseletet is jelentette. Az öltöztetést a lány édesanyja, keresztanyja, közeli családtagja vagy leánybarátnői végezték, de az sem volt ritka, hogy ehhez értő idegen asszonyt kértek meg.
A századfordulón a menyasszonyi ruha színes volt, azután az ünnepélyes jelentésű fekete szín lett divatos, majd újból a színes, később a fehér szín vált uralkodóvá. Mezőkövesden pl. 1910-ben még fekete volt a menyasszony ruhája, Ajakon fekete vállkendőt viselt, a hétfalui csángóknál különleges dísze volt a fekete bársony csákó és fekete palást, s napjainkban is fekete bársony szegésű a széki menyasszony szoknyája. A színes, gyakran piros díszítésű menyasszonyi viselet ma is általános Erdélyben, mint például Györgyfalván a piros fejtős ing vagy piros rátéttel díszített fehér báránybőr mellrevaló, piros csizma.