Azt hiszem nem vagyok egyedül, aki elmondhatja magáról, hogy sok - sok éven át ilyen padokat koptattam a suliban. Na meg azzal sem, hogy szénné puskáztuk magunkat, mert ez a pad kiválóan alkalmas volt arra is. Persze ragasztottuk a puskákat belülre, felülre. Majd mikor már a tanárok is dörzsöltek lettek ilyen téren akkor már a cipőtalpunkra, a ruha ujjába, a lábszárunkra is ragasztgattunk. Azért megértük a pénzünket... De az ilyen padok tanítottak meg minket arra, hogy egyenes derékkel üljél már gyerek, ha már az Anyád nem tanított meg rá, hogy húzd ki magad a pad meg fog :) Hátratett kézzel és egyenes derékkal tanultunk nap, mint nap. Élni, embernek lenni... élni tanulni... gerincesnek lenni.. Innen jöttünk és nem felejtjük el. Nyomj egy lájkot, ha Te sem felejtetted el, hol és miként kezdtünk élni tanulni!