Egy szilveszter éjjel 1965 ben kint az utcán. Akkor még nem volt dajdajozás ám. Meg ordítozás, üvöltözés részegen, meg a nagy szemét utána elsején mindenhol az utcákon. Na persze nem volt petárda dobálás sem még volt rend, fegyelem és közbiztonság is az utcákon és amúgy is jóval fegyelmezettebben éltünk. A gyerek tisztelte a szülőt, még a tanárokat is. Köpenyben jártunk iskolába nem volt akkora megkülönböztetés. Nem vártunk el drágábbnál - drágább játékokat, mert a másiknak az van. Mert nem volt az vagyis nem voltak ekkora különbségek. A gyerekek nem a jogaikat hangoztatták csak egyszerűen tudták a kötelességeiket. Nem volt ekkora szabadság valóban, de ennyi erőszakos ember sem. Akkor még öröm volt az is, hogy sétáltunk egyet a barátainkkal és nevettünk egy régi - régi szilveszter éjjelen.