Emlékszünk még azokra a tévébemondókra, akik tisztán és artikulálva beszéltek és nem igen bakiztak élő adásban. Sőt szerintem még olyan sem volt, hogy beleköhögtek volna a mondanivalóba. Az ismerős arcokra ha rátekintünk egyből melegség járja át a szívünket és bevillan, hogy ők még ízesen beszéltek, hogy annyira a mindennapjaink részesei voltak, hogy szinte "barátokként" viszonyultunk hozzájuk. Hogy nem telt el úgy nap, hogy vártuk volna az ismerős mimikákat és hangokat. Ha Ti is szerettétek, tiszteltétek őket nyomjatok egy lájkot!