Magyarországot a legmagasabb szinten panaszolták be – mutatjuk, ki volt az!

A konfliktus megértéséhez lényeges, hogy a kiskereskedelmi különadó az árbevételhez kapcsolódik. Hiába marad egy vállalatnál kevés nyereség a beszerzés, a bérek, az energia és más működési költségek kifizetése után, az adó alapját nem ez a megmaradó összeg adja.

Sávosan emelkedő adóról van szó, amelynek legmagasabb kulcsa 4,5 százalék. Külföldi tulajdonú, egységes vállalatként működő láncoknál jelentős forgalom összpontosulhat egy társaságban, míg a franchise-hálózatok üzletei több különálló vállalkozáshoz tartozhatnak.

Éppen ezt a szerkezeti különbséget kifogásolja a Spar. Álláspontja szerint a szabályozás emiatt eltérő terhet jelent az egyes üzleti modellek számára.

Feldarabolással csökkenthetnék az adót, de ezt vitatja a cég

Magyar Péter kormánya nem szüntette meg az előző kabinet által bevezetett különadót. Ehelyett olyan módosítás született, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők kisebb társaságokra bontva alacsonyabb adóterhelés alá kerüljenek.

Peter Manhartsberger, a Spar képviselője szerint egy több száz üzletes országos hálózatot nem lehet egyszerűen több száz külön cégre felosztani. Véleménye szerint a megoldás „abszurd és zaklató jellegű”.

Csakhogy a vállalat egy másik problémát is felvetett. Érvelése szerint az adóelkerülés elleni magyar szabályok miatt a hatóságok nem fogadnák el azokat az átszervezéseket, amelyek elsősorban adózási célt szolgálnak.

Így a Spar szerint ugyanaz a lépés, amely lehetőséget kínálna az adó mérséklésére, később adójogi kifogás alapjává is válhatna. Ez a panaszos álláspontja, nem pedig egy ilyen átalakításról született hatósági döntés.

Korábbi uniós eljárásokhoz kapcsolódik az új panasz

Áprilisban az Európai Bizottság már a kiskereskedelmi adó miatt döntött Magyarország uniós bíróság elé utalásáról. Kifogása szerint a rendszer kialakítása korlátozza a letelepedés szabadságát, mert eltérően érinti az integrált vállalatokat és a franchise-rendszerben működő kereskedőket.

Júliusban az árréskorlátozás ügyében is bírósági fellépésről határozott a testület. Hivatalos tájékoztatóján a Bizottság arról beszélt, hogy megítélése szerint a kifogásolt helyzet továbbra is fennáll.

Uniós jogsértés fennállását tehát a Bizottság állítja. Végleges bírósági ítélettel ezt nem lehet összekeverni: a mostani panaszról szóló beszámoló ilyen döntést nem ismertet.

Üzleteladást emlegetett a vállalat képviselője

Manhartsberger szerint a különadó és az árréskorlátozás olyan helyzetbe hozhatja a külföldi láncokat, amelyben felmerülhet üzleteik eladása és magyarországi tevékenységük feladása. Állítása szerint vevőként elsősorban magyar befektetők jelenhetnének meg.

Ez a vállalat képviselőjének értelmezése a szabályozás lehetséges következményeiről. Konkrét kivonulási döntést vagy boltonkénti bezárási menetrendet az ismertetett nyilatkozat nem tartalmaz.

Vásárlói szempontból ezért továbbra is nyitott kérdés, lesz-e közvetlen következménye az új panasznak. Amennyiben az uniós bírósági eljárás végül jogsértést állapítana meg, szükségessé válhatna a magyar szabályozás módosítása; ennek tartalma azonban jelenleg nem kezelhető eldöntött tényként.

Felhasznált források

• APA / NEW BUSINESS: Weitere EU-Beschwerde von Spar gegen ungarische Sondersteuer – 2026. október 12.
• 444 / MTI: Újabb uniós panaszt nyújtott be a Spar a magyar kiskereskedelmi különadó miatt – 2026. október 12.
• Európai Bizottság: Commission decides to refer Hungary to the Court of Justice of the European Union for failing to abolish its retail tax regime – 2026. április 28.
• Európai Bizottság, Audiovisual Service: Midday press briefing from 08/07/2026 – 2026. július 8., az árréskorlátozási eljárásról szóló részlet.