Az emberiség olyan a Földnek, mint egy rákos daganat. Egyre csak burjánzik, és erőforrásait mohón felhasználva lassan kiszipolyozza annak természeti erőforrásait, következmények nélkül. De az emberiség tévedett. Hamarosan talán már nem marad mit kiszipolyozni…
Az emberi gyarlóság mindig is jelen volt a társadalmunkban. A környezettudatos életmódtól, amit az ősi indiánok, és az indiai civilizációk, sámánok követtek annak idején, több ezer évvel ezelőtt, mára már kihalt az emberekből.
Átvette a szellemét a fogyasztói társadalom eszméje, és az, hogy mindenki jól, és boldogan akar élni, nem számít, hogy ehhez hány fát kell kivágni, hány állatot kell leölni, vagy hány hektár szemétdombot kell létesíteni a bolygó egy szegletében.
A Kern River olajmező látképe rendkívül nyomasztó, és méltán sorolható a Föld legnagyobb sebei közé. Végeláthatatlan olajfúró kutak alkotják azt a nyomasztó dzsungelt, mely a nap 24 órájában szívja bolygónk „vérét, a fekete aranyat.
Amikor majd minden olaj elfogy, ezek a gépek az emberiség olajra költött pénzével együtt haszontalanná válnak. Akkor fognak majd rájönni az emberek, hogy a pénz tényleg nem ehető.
A Ghana mellett található elektromos hulladéklerakó látványa egyszerre elborzasztó és nyomasztó. Ide gyűjtik ugyanis az környék összes rendkívül veszélyes elektromos hulladékát. Ez az egyik legnagyobb elektronikus szeméttelep a világon.
Ezek az anyagok azonban nem bomlanak itt le, hanem beszivárognak a talajba, mérhetetlen pusztítást okozva ezzel a vidéknek, és a vidék élővilágának. Nem egyszer számoltak bele döglött madarakról, melyeknek a gyomra tele volt műanyag és fémdarabkákkal, melyeket a szemétdomb körül csipegettek össze.
Fakitermelés Oregon államban. A világ más tájain még ennél is durvább látványt okozó éves fakitermelés folyik. Olyan ütemben fogynak a világ erdőségei, hogy 2050-re 30%-kal csökkenhet emiatt a levegő oxigéntartalma.
Ha minden fát ki fogunk irtani, nem marad olyan szervezet, mely a szén-dioxidból oxigént állítana elő. Gyakorlatilag kinyírjuk azokat, akik az életterünket biztosítják, és az éltetőt friss levegőt.
Működő szénerőmű Angliában. Ezek a hatalmas „kémények” szüntelenül pöfögik kifelé magukból a napi több tonnányi mérgező füstöt és egyéb gázokat. Évről-évre nő az üvegházhatást okozó gázok aránya a légkörben, ami végső soron a globális felmelegedés hatását erősíti.
Ma már több fokkal is megnőtt az átlaghőmérséklet bolygón, a sarkvidékeken pedig soha nem látott folyamatok mentek végbe az utóbbi 2 évben. Ha ez így megy tovább, felforraljuk a bolygónk légkörét.
Delhiben, India egyik legnagyobb városában akkora a vízszennyezés, hogy nem csak a város vízkészletében jelentek meg veszélyes, mérgező részecskék, hanem egyes hírek és tapasztalatok szerint már az égből leeső esőcseppek is erősen savas kémhatásúak.
A helyiek nem tudnak mit kezdeni a problémával, mely szépen lassan bekebelezi az egész várost. Egyre gyakoribbak arrafelé a savas esők, az esőben és a talajvízben pedig rákkeltő anyagokat mutattak ki.
HirdetésAz Aral-tó a klímaváltozás és az egyre szárazabb éghajlat egyik jelképévé vált az utóbbi években. A tó ugyanis a meleg, és a kontinens kiszáradásának következtében drasztikusan elkezdett apadni. Alig néhány évtized alatt csaknem teljesen kiszáradt az egykor gazdag élővilággal rendelkező, mély tó.
