A magyarok szeretik a diót. Sok ház udvarán megtalálható ez a terebélyes lombkoronával rendelkező, nyáron menedéket biztosít a tűző napsugarakkal szemben a diófa. Nem is gondolnánk, hogy a levelei mennyi értékes anyagot tartalmaznak, amelyek különböző betegségek kezelésére is alkalmas.
A levelekből teát kell főzni. De nem nyersen, hanem szárított formában. A leveleket addig kell összegyűjteni, amíg még szép sötétzöldek, így a begyűjtési periódus június és augusztus között kel megtörténjen, hiszen azután már megjelennek a rozsdafoltok.
A szárításra egy olyan helyet kell találni, ahol nincs por. A szárítás után össze kell vágni-törni a leveleket, majd ismét következhet egy kis szikkasztás.
A teának élénkítő hatása van, tonizálja az arcbőrt, méregtelenít, salaktalanít, serkenti a máj tevékenységét és szabályozza a vérnyomást, de ugyanakkor tisztítja a vért is, és az emésztést is segíti.
A népi gyógyászatban pedig közismert az antibakteriális hatása. A levelekben olyan hatóanyag is van, amely összehúzza a beleket, ezért hasmenésre és gyomorhurutra is lehet alkalmazni a diólevél teát. Ebből naponta 1–3 teáscsészével ajánlatos elfogyasztani, a kúra hat hétig tart, de után 3–4 hétig szünetet kell tartani.
Azok is ihatják a teát, akiknek nőgyógyászati (fehérfolyás, méhgyulladás) problémáik vannak, vagy pedig tejallergiában, ekcémában, vagy visszérben szenvednek
