Most pedig már megtelepedettnek tekinthetjük a hasonlóan sok potenciális veszélyt hordozó koreait is. Az idei szúnyogszezon most kezdődik, Kemenesi Gábor és munkatársai az országban egyedüliként követik nyomon a koreai szúnyog mozgását, kimutatták sugárirányú terjedését Pécsen belül, és már a város határában is megjelent.
Nem tudjuk, más településeken mi a helyzet, mert a kutatásra nincs pénz és kapacitás. Életszerű feltételezés viszont, hogy a faj hazánkban is nagy területen megvetette már a lábát, jelenleg pedig már túl vagyunk azon a ponton, amikor bármit is tehetünk megállítására
Bőrférgesség és trópusi betegségek
Ez a szúnyog jellemzően nappal aktív, és ma még ismeretlen okból kifejezetten kedveli az emberi környezetet. Lakott területeken, az udvaron, utcákon heverő tárgyakban bőségesen elegendő csapadékvíz gyűlik össze szaporodásához, és a kifejlett rovarok életük során nem hagyják el a „bölcső” egy-kétszáz méteres körzetét.
Egyelőre azt sem tudjuk, a mérsékelt égövön is képes-e trópusi betegségek terjesztésére, illetve pontosan milyen kórokozókat és mekkora sikerrel képesek átadni. Az első vizsgálatok nem túl biztatóak:
több pécsi mintából kimutatták a bőrférgességet okozó élősködőt.
Ez a szúnyog közvetítésével jut a gazdaszervezetbe, elsősorban a kutyafélék parazitája, emberben nem tud kifejlődni: megreked bizonyos stádiumban, betokozódik, és komoly gyulladást okoz a bőrben, szemben, egyéb helyeken. Eddig évente 5-10 ilyen eset fordult elő, a szúnyognak köszönhetően a jövőben több lehet.
Ki tudja, mik fognak még kiderülni, túlzás nélkül benne vannak a pakliban a trópusi betegségek is
– fogalmaz Kemenesi Gábor.Korábban kellett volna észbe kapni
Gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk ellenük. A ma hazánkban alkalmazott általános szúnyogirtás a kipermetezés pillanatában gyakorlatilag mindent elpusztít, ami repül, óriási ökológiai károkat okoz, ráadásul értelmetlenül: a peték és lárvák túlélik, néhány nap vagy hét múlva az invázió új hulláma indul.HIRDETÉS
HirdetésLétezik környezetbarát módszer, Nyugat-Európában évtizedek óta alkalmaznak egy baktériumból izolált fehérjét tartalmazó szert, ez csak és kizárólag a szúnyoglárvákat öli meg, minden egyéb élőlényre veszélytelen. A biológiai gyérítés aránya – csak az összehasonlítás kedvéért – már Szerbiában is 60 százalék fölött van, míg hazánkban az arány 2 százalék. Miért? A kémiai irtást végző cégek rendkívül sikeres lobbitevékenysége.Swarm of mosquitoesFotó:Thinkstock
Invazív fajok esetén minden a gyors reagáláson múlik: folyamatos, az egész országra kiterjedő monitoringra lett volna szükség, amivel nyilvánvalóan nem lehet őket megállítani, de az így nyert információk alapján meg lettek volna a módszerek számuk alacsonyan tartására. De még 2016-ban el kellett volna kezdeni. Ehhez képest ma azt sem tudjuk, Pécsen kívül egyáltalán hol fordul elő koreai szúnyog Magyarországon.Olaszországban már megtörtént
A trópusi betegségek kapcsán ma még csak kockázatról beszélünk, de nem alaptalanul. Ha valaki esetleg szervezetében be is hoz Európába egyes fertőzéseket, a vírus nem tud terjedni, mert hiányzik hozzá a közvetítő közeg – sok esetben adott szúnyogfajok. E tény kerülhet múlt időbe a trópusi vérszívók elterjedésével.
Példánk is van. Egy Indiában járt turista 2007-ben chikungunya-lázban megbetegedve tért haza Olaszországba. Már otthon megcsípte egy tigrisszúnyog, rövidesen pedig országos járvány tört ki.
Érdemes azt is tudni, a szúnyogoknak is van „ízlésük”, egyes fajok madarak, mások emlősök vagy más gerincesek vérét szívják, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten az emberét kedvelik. Utóbbi kategóriába sorolhatjuk a koreai szúnyogot is.
