Mondják, hogy „a test a lélek temploma!”, ezért mint olyan, igyekezzünk ne csak kihasználni fizikai testünket, hanem figyeljünk jelzéseire, teljesítsük ”kéréseit”, hogy megvalósulhasson az újra meg újra töltődése.
Érzelmi téren már nem mennek ilyen egyszerűen a dolgok! Mert esetleg képesek vagyunk az érzelmek elfojtására vagy kontrollálására, de véglegesen megszüntetni azokat lehetetlen feladat. A sokat hangoztatott pozitív életszemlélet helyett, az én tanácsom, hogy inkább merjük felvállalni önmagunkat úgy a pozitív, mint a negatív érzelmeinkkel együtt.
És még egy fontos megállapítás! Egyedüli dolog, melyet nem vagyunk képesek uralni, azok a gondolataink. Mivel ezek fizikailag nem kézzelfogható dolgok, nem egyszer elveszünk bennük, sőt olykor letaglóznak bennünket.
Hogy mindezt elkerülhessük, igyekezzünk hetente legalább egyszer feltenni az alábbi kérdéseket magunknak: ”Mi az én életem célja? Hogyan élem az életem? Kik vesznek körül engem? Mit tehetek, hogy jobbá tegyem saját életem?” Mert ezekre csak mi magunk adhatjuk meg a választ! Tanuljunk meg boldognak lenni!
