2. Az 1972-es Ellenrakéta (ABM) Szerződés (melyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió között írtak alá) betiltotta az űr alapú ABM-ek fejlesztését, tesztelését és alkalmazását.
3. A Regisztrációs Egyezmény (1974) előírja a feleknek, hogy nyilvántartást vezessenek az űrbe indított objektumokról, és hogy jelentést tegyenek az ENSZ-nek ezeknek az objektumoknak a keringési paramétereiről és általános feladatáról.
4. És ami a legfontosabb, az 1980-ban aláírt Környezetmódosítási Egyezmény, amely megtiltja a környezetmódosítás ellenséges célból történő használatát.
Eltekintve a fent említett szerződésektől, 1977-ben egyezményt kötöttek a környezetmódosítási technikák katonai vagy bármely más ellenséges módon való használatának tilalmáról, amely számos tilalmat határoz meg a világűr és az égitestek tekintetében.
A fent említett tények ellenére a NASA módosította a Hold felszínét, miután elindította a 2 tonnás kinetikus fegyvert, melynek becsapódása egy 20 méteres krátert, és 160 méter átmérőjű anyagkilökődést okozott.
“Hivatalosan” az LCROSS küldetés fő célja az volt, hogy megvizsgálják a vízjég jelenlétét egy állandóan árnyékos kráterben, a Hold sarki régiójában. A misszió a Lunar Reconnaissance Orbiter-rel (LRO) indult együtt 2009. június 18-án, részeként a Lunar Precursor Robotic Program-nak, az első amerikai küldetésnek a Holdra több mint tíz év után.
De miért szegtek meg számos nemzetközi törvényt, és mentek szembe a saját szabványaikkal hirtelen? Nos, sokak szerint a valódi cél a 2009-es LCROSS “Hold bombázás” mögött sokkal rejtélyesebb, mint amit a NASA-nál bárki hajlandó lenne elfogadni.
Számos ufológus – és állítólagos fénykép szerint, melyek “idegen” szerkezeteket mutatnak a Hold felszínén – a NASA LCROSS küldetésének sokkal inkább katonai, semmint tudományos célja volt. Sokan úgy vélik, hogy a 2 tonnás kinetikus fegyvernek, amely a Hold déli pólusán robbant fel, egy ott található “idegen bázis” volt a célpontja.
