Június 21-én lesz az év legrövidebb éjszakája, ez a nyári napforduló is egyben, és az emberiség egyik legrégebbi ünnepe. Ezen a napon a leghosszabb a nappal, az éjszaka pedig a legrövidebb, és az ősi legenda szerint éppen ezért átjárhatóvá válnak azon különleges világok kapui, amelyen keresztül ezen az éjszakán manók, tündérek, koboldok és természetesen szellemek szállnak az emberek közé.
A pogány kultúrák szerint a világot korábban a sötétség és a világosság harca határozta meg, éppen ezért ezen a napon, az ő hitük szerint a fény, a Nap ünnepét tartották, tisztelegve a világosság győzelme felett. Ez pedig egyben a bőség, a termékenység ünnepe is, ezen az esten sokan virrasztottak, és ilyenkor gyakran szerelmi szálak is szövődtek.
A kereszténység óta ezt a napot Szent Jánosról, pontosabban ennek szláv változatáról Szent Ivánról nevezték el, így ezért hívják Szentivánéjnek.
Ezen az éjszakán alkalom nyílik arra, hogy bőséget kérjünk, teremtsük magunknak, így ki kell használni ezt az alkalmat. Ekkor tartják a hagyományos tűzugrást is, amelyből szerelmi jóslatokra következtettek: a megrakott tűzön a lányok át kell ugorjanak, miközben a legények azt figyelik, kinek a mozgása a legügyesebb, illetve kinek melyik lány tetszik. Magából az ugrásból és annak irányából igyekeztek jövendölni.
Amennyiben szeretnénk életünkre bőséget kérni, akkor ebben több Arkangyal is segítségünkre lesz, de kérhetjük Abundantiát is, aki a gazdagság, a jólét, a siker, és a pénzáramlás Istennője.
A néphit azt is tartotta, hogy ilyenkor virágzik a páfrány, ami nagyon hamar véget ér, de akinek sikerül elkapnia a virágbaborulás pillanatát, megfogja érteni az állatok nyelvét, és a földbe rejtett kincsekre is rábukkan.
Fontos, hogy ezen a napon a kívánságainkra, vágyainkra, megvalósítandó terveinkre összpontosítsunk, hogy a továbbiakban ne kerüljön el bennünket a siker, a bőség és a szerencse.
