Az alábbi történetet az interneten találtuk, és méltónak tartjuk arra, hogy a tartalmát megosszuk veletek. A történetet egy egyedülálló apa írja le, aki büszkén neveli a gyermekeit. Röviden összefoglaljuk a szavait:
“A faluban mindenki ismer, és a legtöbbekkel nagyon jó kapcsolatot ápolok! Miután a feleségem balesetben elhunyt, két gyermekemet egyedül nevelem. A munkahelyi baleset után kapott kártérítésből vettünk egy kis vályogházat, és bár szegényesen, de büszkén élünk.
Nem szoktam segítséget elfogadni, önerőből értem el mindent, ahol most tartunk! Ha úgy jövünk ki, és nincs pénz rá, hogy mindannyian együnk, inkább a saját számtól vonom meg a falatot, de a gyerekeknek legyen meg minden!
Tegnap reggel azonban valami nagyon érdekes dologra lettem figyelmes: egy óriási zsákot láttam a kerítésünkre akasztva! Először azt gondoltam, valaki kidobta a szemetet. Ám amikor belenéztem, láttam, hogy gyerek holmik vannak benne!
Ruhák, nadrágok, pólók, és lábbelik! De még kis plüss játékok is… Bár nagyon fontos nekem a büszkeség és a becsület, ebben a pillanatban mégis elsírtam magam! Mert léteznek még olyan emberek, akiknek fontos, hogy segítsenek másokon!
Itt szeretnék köszönetet mondani tehát mondani azért, mert fényt és reményt hoztál az életünkbe”
– mivel a bejegyzést eredetileg író, Horváth Viktor nevű férfi leírja, hogy szeretné, ha minél többekhez eljutna a bejegyzés, ezért mi is örömmel összefoglaltuk nektek a tartalmát, és ilyen módon osztottuk meg ezt a szívmelengető történetet!
