Kedves Ismerőseim!
Ma a lelketlenség olyan példájával találkoztam,amit szinte el sem lehet mondani.Családommal tartottam hazafelé,amikor az út szélén egy kis barna valamire lettünk figyelmesek.Közelebb érve láttuk,hogy egy kutyus.Borzasztóan kiszáradva a nagy melegben,valaki ott 'felejtette' szegényt.Adtunk inni neki,de sajnos nem sok víz volt nálunk.Szóltam a Füzesabony-i állatmentőknek,akik végül is elszállították.Viszont amíg rájuk vártunk nagyon sokan elhaladtak mellettünk,és sajnos nem hogy segíteni nem akart szerencsétlenen senki,de még örülhetett is hogy egyáltalán kikerülték.Soha ehhez hasonló posztot nem tettem még ki,de most megteszem.Kívánom,hogy az egykori 'gazdi' is tapasztalja meg milyen érzés étlen,szomjan feküdni a porban segítség nélkül.
Kíváncsi vagyok ezt mennyien osztják meg!
