A rossz hír, hogy az ilyen segítségért folyamodó nőkből az elmúlt öt évben valamiért egyre kevesebb van. A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartások száma 2014-ről 2018-ra 60 százalékkal csökkent - alig haladja meg az ezer esetet.
A csökkenésnek az oka több összetevős. A nőjogi szervezetek szerint egyik ilyen ok lehet, hogy a rendőrség és a bíróság eleve semmiféle információt nem ad a távoltartásról, sokszor még akkor sem, ha az áldozatok már tudnak a távoltartás intézményéről és kifejezetten kérik az elrendelését.
Kezdeményezhetné a távoltartást egy hozzátartozó is, a jogszabály erre lehetőséget biztosít a gyámügyi és gyermekvédelmi, egészségügyi és oktatási szerveknek, intézményeknek is, mégis alig élnek ezzel a lehetőséggel azok, akik nem maguk a bántalmazottak.
Nem hatékony
A távoltartás betartatása szintén nehézkes, a jogvédő szervezetek úgy tapasztalják, hogy a távoltartó határozatban foglaltak ellenőrzése elmarad, a távoltartás megszegése pedig sokszor következmény nélküli. Az utóbbi években a halálos kimenetelű családon belüli erőszakos ügyekben is több esetben előfordult, hogy a bántalmazó távoltartás hatálya alatt követte el a cselekményt.
Az említett szervezetek attól tartanak, hogy mindezek miatt fennáll a veszélye,
hogy a távoltartás jogintézménye teljesen kikopik a magyar jogalkalmazási rendszerből, ezzel is védelem nélkül hagyva a párkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatait.
Ezt megelőzendő, fontos lenne a távoltartással kapcsolatos jogi szabályozás megreformálása, szigorítása, a távoltartással munkájuk során találkozó jogalkalmazók képzésének felülvizsgálata, és többek között az állampolgárok jobb tájékoztatása is.
