"... Ismered a mesét a lányról, aki csak a fiút akarta?
És a fiúról, aki retteg a szürke hétköznapoktól? Aki nyughatatlan szívvel, űzött vadként rohan végig a világon, mert ha utoléri a szerelem, fél, hogy maradni akarna, fél, hogy mindent megmérgezne, beléd marna.
Aki tudja jól, képtelen megadni azt, amire vágysz, nem áll készen rá, most vagy soha már.
Aki azért marad távol, mert nem akarja többé látni szemedben a csalódást, a csalódást, amiért hagyta, hogy újra és újra belé szeress, hogy aztán újra és újra el kelljen engedd.
Van, akit soha nem sikerül megszelídítened... aki, ha sokáig egy helyen marad, mint bezárt állat, üvölt, kínlódik, szenved!
Magányos farkas. Átokkal bélyegzett, minden határt átlépett, csak saját határait soha nem lesz képes… Az éjszakát járja, holdfény nyomában, megszállottan keres valamit, de soha nem találja. Téged mégis magával ragadott, belőled egy darabot örökre magával vitt, kiharapott."
/Manna OWell/
