A saját nem szoktam ilyennel foglalkozni, de borzasztó látni, hogy magyar emberek saját honfitársuk halálán ilyen jól szórakoznak és ilyen hozzászólásokat írnak. Undorító és szánalmas más ember halála felett örömtáncot járni. Nem haragszom rátok, de megvetlek és sajnállak titeket. Vajon, ha édesanyád, édesapád halála után kiírnám hozzád, hogy na mi van kis pénznyelő, kipurccant a családi kassza, hiszen a szüleid finanszírozták fiatal kis életed mit szólnál hozzá? Na ugye...
Andy Vajnát lehet szeretni és nem szeretni, de ne felejtsük el, hogy magyar volt és azt se, hogy a magyar filmgyártás egyik legmeghatározóbb alakja.
Rambo I-II-III; Angyalszív; Vörös zsaru; Total Recall – Az Emlékmás; Terminator 1-2-3-4; Die Hard – Az élet mindig drága; Air America; Tökéletes katona; Elemi ösztön; Nixon; Dredd bíró.
Néhány filmcím. Gyerekkorom nagy filmjei. Igen, ezekhez neki is köze volt.
Azt se felejtsük el, hogy a „Vajna-korszak” alatt a Nemzeti Filmalap által támogatott magyar filmek több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük az Oscart, a Golden Globe-ot és az Arany Medvét.
Egy béka segge alatt lévő állóvízből nehány év alatt visszatornázott minket a filmvilágba. Végre nem készültek olyan botrányosan ciki filmek, mint pl. a világ első 3D-s romantikus vígjátéka. Konokul tartotta magát ahhoz, hogy ne baráti, haveri alapon készüljenek a magyar filmek, hanem az ötlet és a történet határozza meg egy film elkészültét. Ez egy nagyon fontos momentum volt és lásd sikerrel végig is vitte. Neki köszönhetjük, hogy az utóbbi években eddig soha nem látott mennyiségű nemzetközi tv sorozat és film produkció érkezett hazánkba.
