Rendkívüli fordulat: 2021-ig visszanyúlhat az Európai Ügyészség – magyar nyomozásokat is átvehet!
Magyarország csatlakozása után új helyzet állhat elő az uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatában. Az Európai Ügyészség magyarországi működése ugyan még nem kezdődött meg, de már most több olyan nyomozás folyik, amelynek magyar érintettsége is van.
Már most is vannak magyar szálak a nyomozásokban
Az Európai Ügyészség eddig is kérhetett Magyarországon nyomozati cselekményeket, bizonyítékokat vagy vagyonbiztosítást, ha egy másik tagállamban indított, határokon átnyúló ügy magyar szereplőket is érintett.
2026 márciusában az „Emily” fedőnevű, több mint 103 millió eurós feltételezett áfacsalási ügyben kilenc országban, köztük Magyarországon is kutatásokat tartottak. Ugyanebben a hónapban egy olasz vezetésű informatikai áfacsalási nyomozásban olyan céghálózat került a hatóságok látókörébe, amelyben magyarországi vállalkozások is szerepeltek.
Júliusban az EPPO már ítéletekről számolt be egy százmillió eurós áfacsalási ügyben, amelynek nyomozása során Magyarországon is foglaltak le vagyont. Az Európai Ügyészségnek tehát nem a hivatalos magyar csatlakozás után kellett először kapcsolatba lépnie a hazai hatóságokkal.
A lényegi változás az lesz, hogy a magyarországi működés megkezdése után az EPPO már saját hatáskörben is indíthat nyomozásokat az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt.
Akár 2021-ig visszanyúlhatnak
Az uniós határozat alapján az Európai Ügyészség hatásköre nemcsak a magyarországi működésének megkezdése után elkövetett cselekményekre terjedhet ki. Magyarország azt kérte, hogy az EPPO a saját működésének kezdetéig, vagyis 2021. június 1-jéig visszamenőleg is eljárhasson.
Ez azt jelenti, hogy a magyar szervezet felállítása után elvileg minden olyan, 2021. június 1. után elkövetett bűncselekményt megvizsgálhatnak, amely az EPPO hatáskörébe tartozik. Ide kerülhetnek az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupciós ügyek, az ezekhez kötődő pénzmosás, valamint bizonyos nagy értékű, határokon átnyúló áfacsalások.
Fontos korlát, hogy az Európai Ügyészség nem egy általános „NER-ügyészség”, amely automatikusan átvesz minden magyar korrupciógyanús ügyet. A feltételezett bűncselekménynek az uniós költségvetéshez és az EPPO jogszabályban meghatározott hatásköréhez is kapcsolódnia kell.
HirdetésAz Európai Ügyészség meghatározott feltételekkel olyan magyar nyomozásokat is magához vonhat, amelyek már folyamatban vannak. Ez az úgynevezett evokációs jog, amely lehetővé teszi, hogy az EPPO döntsön egy nemzeti szinten megkezdett eljárás átvételéről. Az első naptól ezért nemcsak új feljelentések, hanem már létező ügyek is az asztalára kerülhetnek. A visszamenőleges hatáskört az uniós döntés is rögzíti. Az Európai Bizottság hivatalos határozata.
A jogerősen lezárt ügyeket nem nyithatják újra automatikusan
Van azonban egy fontos fék. A jogerősen lezárt eljárásokat főszabály szerint nem érinti az Európai Ügyészség utólagos hatásköre. Ha egy ügyben olyan jogerős bírói döntés született, amely ítélt dolgot teremtett, azt nem lehet pusztán Magyarország csatlakozása miatt félretenni.
Kivétel akkor lehet, ha a magyar jog egy konkrét esetben egyébként is lehetőséget ad az eljárás újranyitására. A „minden régi korrupciós ügyet újranyitnak” kijelentés ezért jogilag nem állja meg a helyét.
Az EPPO elsősorban a folyamatban lévő, az újonnan bejelentett, illetve a 2021. június 1. után elkövetett, de még nem jogerősen lezárt cselekményeket vizsgálhatja. Az uniós döntés külön átmeneti megoldást is előírhat a korábban megkezdett magyar eljárások bejelentésére, hogy az Európai Ügyészség eldönthesse, mely ügyek átvételére van jogi lehetősége.
Ez lehet az a pont, ahol gyorsan gyűlni kezdhetnek az akták. Nem azért, mert Luxemburgban politikai feketelistát állítottak volna össze, hanem azért, mert az indulástól kezdve több mint öt év lehetséges ügyei kerülhetnek a rendszerbe.
A tényleges indulásra még várni kell
Az Európai Ügyészség magyarországi operatív működése a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon kezdődhet meg. Magyarországnak előbb három jelöltet kell állítania, akik közül független szakértői értékelés után az Európai Unió Tanácsa választja ki az európai ügyészt.
A magyar jogi és intézményi előkészítés sem fejeződött még be. A tervek szerint 2026 őszén kerülhet a parlament elé az Alaptörvény módosítása és az első szükséges jogszabálycsomag. További büntetőeljárási és intézményi változtatások 2027-ig is elhúzódhatnak.
Egy szakértői becslés szerint a kinevezés akár a Tanács december 3–4-i üléséig is várathat magára. Ebben az esetben a húsznapos szabály alapján elméletileg már december 23–24. körül megnyílhatna az EPPO magyarországi működésének lehetősége. A szükséges iroda, személyi állomány és jogszabályi háttér miatt azonban a 2027 első hónapjaiban történő tényleges indulás tűnik valószínűbbnek.
Az Európai Ügyészség mindenesetre komoly tapasztalattal érkezik: 2025 végén 3602 aktív nyomozása volt, amelyekben a becsült kár meghaladta a 67 milliárd eurót. Abban az évben 2030 új nyomozás indult.
Magyarországon az első hónapok legfontosabb változása az lehet, hogy az uniós pénzügyi bűncselekményeknél már nem kizárólag a magyar ügyészségi rendszeren belül dől el, indul-e nyomozás vagy vádemelés. Az EPPO mögött pedig már az első napon ott állhatnak a 2021 óta felhalmozódott ügyek, bejelentések és magyar szálakkal rendelkező nemzetközi nyomozások.
