Itt érkeztünk el a gazdasági világválsághoz. „A 2008-as világgazdasági válság más történet. A bajok okozói nem mi voltunk. De mert sérülékenyek voltunk, nekünk jobban fájt, mint a legtöbbeknek. De cselekedtünk, keményen, tisztességesen. Még akkor is, ha akkor az a lemondásomhoz vezetett.”
Szerinte „Orbán semmit nem tanult elődjei tévedéseiből. Mi több, fennen hirdette, hogy majd ő meghajlítja a valóságot.”
Gyurcsány új látja, hogy egy
darabig ment a szekér. Most elakadt. Mert a valóság nem hajlik. A kérdés valójában csak az, hogy a kormányfő meddig tudja megúszni politikája teljes kudarcával való szembesülést. Most elég lesz-e a pávatánc, vagy eljött az igazság pillanata.
Nem kétséges: a végén veszíteni fog. A valóság megmutatja, ki az úr a háznál. És nem Orbán. Iszonyatos lesz az ébredés.
Ezután arról ír, hogy politikai közössége sokat tanult az elmúlt 20 évben. „Mi megtanultuk a leckét. 2002 leckéjét, 2006 leckéjét, és 2022 más természetű leckéjét. Készülünk.”
