Gyászol az ország: meghalt a legendás magyar tudós
Mély gyászba borult a hazai tudományos élet: életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus, geológus, egyetemi magántanár, a földtudományok akadémiai doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, akinek neve évtizedeken át összeforrt a magyar őslénytan legnagyobb felfedezéseivel. Halálhírét több hazai forrás is megerősítette 2026. március 26-án.
A tudós, aki közelebb hozta hozzánk az ősvilágot
Dr. Kordos László nem csupán a szakma egyik legnagyobb alakja volt, hanem olyan kutató is, aki közérthetően, szenvedéllyel és lenyűgöző tudással tudta megszólítani a nagyközönséget. Tudományos pályája során meghatározó szerepet játszott az emberré válás korai szakaszának kutatásában, nevét pedig különösen a rudabányai ásatások tették ismertté. Már 1971-től részt vett a világhírű Rudapithecus hungaricus, vagyis „Rudi” feltárásában, 1978-tól pedig már ő vezette a kutatásokat. Munkájához kötődik a „Gabi” néven ismert, mintegy 10 millió éves kihalt emberszabású ősmajom leírása is, amely újabb nemzetközi figyelmet irányított Magyarországra.
Tudományos érdeklődése rendkívül széles volt: kutatta az ipolytarnóci ősállatokat, a mecseki Komlosaurus dinoszaurusz-lábnyomokat, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulását is. Több mint 600 tudományos publikációja jelent meg, és számos új őslényfajt írt le munkái során, ezzel maradandó nyomot hagyva nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos életben is.
Nemcsak kutató volt, hanem kivételes ismeretterjesztő is
Dr. Kordos László különleges helyet foglalt el azok között a tudósok között, akik nem elégedtek meg azzal, hogy a tudomány eredményei csupán a szűk szakmai körökhöz jussanak el. Közérthető, lebilincselő stílusával emberek ezreit vezette be az ősvilág, a barlangok, az emberelődök és a földtörténet lenyűgöző világába. Rendszeres szereplője volt rádió- és televízióműsoroknak, gyakran megszólalt a sajtóban, emellett szerkesztőbizottsági tagként segítette a National Geographic Magyarország és a Természet Világa munkáját is. Nagy sikerű előadásokat tartott, többek között a Mindentudás Egyetemén, munkásságát pedig 2010-ben Az év ismeretterjesztő tudósa díjjal ismerték el.
HirdetésKönyvei generációk számára tették kézzelfoghatóvá a földtudomány és az őslénytan világát. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Magyarország barlangjai, Az első ötvenmillió év, Az emberiség kezdetei, a Sárkánygyíkok, vagy a Rudapithecus kutatás – Tények és mesék. Ezek a munkák nemcsak tudományos értékük miatt fontosak, hanem azért is, mert hidat építettek a kutatók és az olvasók világa között.
Pótolhatatlan veszteség érte a magyar tudományt
Pályafutása során 1974 és 2012 között dolgozott a Magyar Állami Földtani Intézetben, ahol hosszú éveken át vezette a múzeumot és a könyvtárat, majd 2007 és 2010 között az intézmény igazgatójaként is szolgálta a magyar tudomány ügyét. Nemzedékek tanultak tőle, kutatók sora tekintett rá példaképként, a nagyközönség pedig olyan tudósként ismerte, aki sosem zárkózott elefántcsonttoronyba, hanem mindig kész volt megosztani tudását a világgal.
Dr. Kordos László halálával nemcsak egy kivételes kutató, hanem egy olyan hiteles és szenvedélyes tudománynépszerűsítő is távozott, aki képes volt életre kelteni a múltat, és megmutatni, milyen izgalmas történeteket rejt a föld mélye. Az ő munkája nélkül ma jóval kevesebbet tudnánk múltunkról, eredetünkről és azokról a lenyomatokról, amelyekből egy egész világ rajzolódik ki előttünk. A magyar tudományos közélet egy legendától búcsúzik.
