Gyász a Pécsi Nemzeti Színházban: elhunyt Schum László
Mély megrendüléssel érkezett a hír, hogy elhunyt Schum László, a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja, akit a teátrum közössége szeretett kollégaként, barátként és elhivatott művészként ismert. A színház közösségi oldalán tudatta a veszteséget, hangsúlyozva, hogy személyében nemcsak egy hosszú éveken át hűséges munkatársat, hanem egy olyan embert is elveszítettek, aki jelenlétével, alázatával és emberségével is meghatározó része volt a mindennapjaiknak.
Több mint két évtizeden át szolgálta a színházat
Schum László 2002. augusztus 1-jén csatlakozott a Pécsi Nemzeti Színházhoz énekkari tagként, és hosszú éveken át gazdagította a teátrum művészeti életét. Nemcsak kivételes hangjával, hanem komoly szakmai alázatával és a munkája iránti mély tiszteletével is kiemelkedett kollégái közül. A nézők több epizódszerepben is láthatták őt a színpadon, ahol mindig fegyelmezetten, odaadással és a művészet iránti szeretettel állt helyt.
A színház közleménye szerint Schum László egész pályafutása során példát mutatott elkötelezettségből és munkamorálból. Azok számára, akik vele dolgoztak, nemcsak tehetséges művész volt, hanem olyan társ is, akire minden helyzetben lehetett számítani. Ez a fajta csendes, mégis rendkívül erős jelenlét tette őt igazán meghatározó alakjává a pécsi társulatnak.
A színpadtól a háttérmunkáig ugyanazzal az odaadással
HirdetésSchum László 2025. június 16-tól már nem a színpadon, hanem a színház TMK-csapatában folytatta a munkáját. A Tervszerű Megelőző Karbantartás területén is ugyanazzal a megbízhatósággal, kitartással és elhivatottsággal dolgozott, amely korábban művészi pályáját is jellemezte. Ez a váltás is jól mutatta, hogy számára a színház nem pusztán munkahely volt, hanem egy közösség, amelyhez minden körülmények között tartozni akart.
Kollégái szerint Schum László bárhol kapott feladatot a színház falain belül, mindig teljes szívvel végezte azt. Kevés emberről mondható el, hogy a reflektorfényben és a háttérben is ugyanakkora értéket képvisel, ő azonban ilyen volt. Munkáját mindenhol becsület, szerénység és állandó tenni akarás jellemezte.
Egy szeretett kollégától búcsúzik a közösség
A színház közössége megrendülten búcsúzik Schum Lászlótól, aki 1965-ben született, és akinek emlékét tisztelettel és szeretettel őrzik tovább. Halála nemcsak a társulat, hanem mindazok számára fájó veszteség, akik ismerték, együtt dolgoztak vele, vagy látták őt a színpadon. Az ilyen emberek távozása után különösen érezhető, mekkora értéket jelentett a jelenlétük a mindennapokban.
Schum László neve a Pécsi Nemzeti Színház történetének része marad. Egy olyan emberre emlékeznek most, aki a hangjával, a munkájával, az emberségével és a hűségével írta be magát a közösség életébe. A gyász pillanataiban a társulat egy szeretett kollégától vesz búcsút, akinek hiánya sokáig érezhető lesz a színház falai között.
